Ars poetica

Ars poetica
Ars poetica: Érzés, ami hajt minket

2012. február 3., péntek

Városnézés, shopingolás, pakolás

Reggel elsőként is betaxiztunk a Malaika Hotelbe, hogy a wifi segítségével leellenőrizzük, hogy átérkezett-e a pénz a számlánkra. Teljes a siker, megnyugodhatunk, már a számlánkon van, így elindulunk a kézművesekhez a karkötők és nyaklánc miatt.

Mivel mellette van a kikötő is, így egy kitérőt teszünk oda, hogy belélegezzük a helyi szagokat, feeling-et. Sok volt a rendőr és a fontos ember, akik figyelmeztettek minket, hogy ne fotózzunk le bármit, mármint mutattak néhány katonai hajót, amit ne. Mivel halpiacként bűzölgött a környék a döglött halaktól, így nem sokáig bírtuk.






A kézművesek végre elkészültek a csecsebecsékkel, így átsétálunk egy másik piacra, ahol tudjuk, hogy lehet kapni egy tökhéjba faragott, bissaui térképet, ami nagyon megtetszett nekünk és vásárolni szeretnénk ilyet, mivel a jól bevált hűtőmágnes gyűjteményünket nem tudtuk gyarapítani ezen az utunkon. Megtaláltuk a piacot és a souvenirt is, melyet kis alkudozás után meg is vettünk, így sétálhattunk már a szállásunk irányába, hogy útközbe egy másik piacon, amit már tegnap kinéztünk magunknak bőröndöket vegyünk, hiszen nincs mibe csomagolni a repülőre szánt dolgainkat.


László ismét a legzegzugosabb sikátorba sétált be, alig vártuk, hogy kiérjünk belőle, hiszen itt a fehér ember kuriózum. Sikerült a bőröndökre is kialkudni egy árat, így taxit fogunk és vissza pakolni a szállásra, hiszen este 10 órától már becsekkolás van a repülőre, ami hajnal 2:30-kor indul. Persze addig van még egy kis pihenésre is időnk, hiszen hosszú lesz az út Londonig, azaz Brightonig.

Bepakolás, zuhanyzás, pihi, majd 10 órakor indul a gyalog cipekedés a repülőtérre, ami kb. 1 km-en belül van a szállásunktól, csak éppen egy sötét körforgalmon és ösvényeken kell áthaladnunk. Persze az új bőröndnek máris letörik a füle és a rángatásba kissé le is izzadunk. A beengedő kapunál teljes a káosz, egymást lökdösik a helyiek, hogy bőröndjeiket a futószalag végén levegyék. Közben egy helyi fiú sikeresen letöri a másik bőröndünk fülét is, pipák is lettünk rá. Csomag megkaparintva, így beállunk a sorba, hogy megkapjuk a beszállókártyákat. Lassan halad minden, de végül bejutunk a váróba, ahol órákat töltünk még el a hajnali indulásig.