Ars poetica

Ars poetica
Ars poetica: Érzés, ami hajt minket

2013. január 26., szombat

2. nap - Cannes, Barcelona és Európa varázsa...

Nehezen ébredeztünk ebből a kényelmetlen, autóban alvásból, de próbáltunk szakaszosan újra haladni, amíg a szemünk ismét le nem ragadt, akkor újra egy kicsit megálltunk és közben lázasan kerestünk wifi csatlakozási lehetőséget, de sikertelenül.

Lassan kivilágosodott a párában úszó táj, így újra a kameraállítás következett. Leértünk az olasz tengerparti szakaszhoz és előbukkantak végre a pálmafák, már a hőmérő is átment pluszba és a nap is kisütött. Az autópályán egyre több drága autó suhant el mellettünk és mi kiválasztottunk magunknak egy felvezetőautót: a tűzpiros Ferrarit. Észre se vettük és már Cannes-ba vezette utunkat, így leszaladtunk utána a tengerpartra.


Itt éppen zenei díjkiosztóra készültek, ezért a flancos szállodáknál tini lányok hada várakozott, hogy megpillantsa kedvenc zenészét. Mi komótosan végighaladtunk a parti úton, amikor az én drága, ébenfekete, macsó párom, László kihajolt a kocsi lenyitott ablakán és hatalmas sikoltozás, üdvrivalgás tört ki a kis csajokból. Rátaláltak! Sajnos a hirtelen jött pillanatot nem sikerült megörökítenem, de én szemtanúja voltam. Még jó, hogy nem másztak a kocsinkra. Talán a Cannes-i TV-ben is hire megy, hogy itt jártunk, mi Bp.-Bamakosok.


Közben találtunk egy parkolót és wifi keresésbe kezdtünk, hogy végre hírt adjunk magunkról. Megcsapoltunk egyet és gyorsan fel is töltöttük az addigi jegyzeteinket. Ja, és persze bagettet vettünk és én ittam egy kávét is.

Huss tovább, mert még 16 óra út vár ránk a kompolásig. Mivel a Genova - Tangier-Med járatot kihagytuk (túl sokáig, túl sokára és túl drágán visz), ezért lemegyünk inkább Gibraltárig. Számolgatva a menetidőt és figyelemmel a fáradtságunkra, úgy döntöttünk, hogy estére megcélozzuk Barcelonát egy ágyban alvásra és városnézésre. Talán beleférhet és még eddigi útjaink során kihagytuk Barcelonát.




GPS navigációnk autópályákról autópályára vitt és egyszer csak a francia AVIGNON városkának utcáin találtuk magunkat. Csodás napsütés, gyönyörű várfal és a kopár fasor hangulata megkapó volt, de sétára sajnos nincs idő, így nyomtuk tovább. Közben elkezdtük összeállítani a GPS navigációt a kapott itiner szerint már az afrikai szakaszra.


Este 9-kor már Barcelona nevezetes építészeti csodáit próbáltuk megközelíteni, hogy legalább néhány emlékképet készítsünk róluk. Ismét kameraállítás a buszsávban, kellemes hőmérséklet, nagy város és mégse volt nagyvárosi nyüzsgés. A közterületek tele vannak különböző művészi alkotásokkal, fantáziából pattanó építészeti elemekkel. Sok időnk sajnos nincs rá, mivel még szállást is kell foglalnunk, így megkeressük az itiner által ajánlott, városszélén lévő hotelt. A parkolóban már voltak Bamakos autók, igaz meglepően kevés. Kipakolás, szobára és már koccintunk is a tavaly jól bevállt ágyas szilvapálinkával (Laci) és Becherovkával (Ildi). Persze az éhség miatt még fel kellett hozni a kocsiból egy kis kaját is (Ildi rohangál le-föl, Laci közben wifit vadászik) és sikerült beszerezni az első kicsi összezörrenést is, majd Laci táplálkozik és memóriát letölt, Ildi meg beájul a pihi-puhi ágyba.

Megtett kilométer: kb. 1.230 km