Ars poetica

Ars poetica
Ars poetica: Érzés, ami hajt minket

2013. január 26., szombat

2. nap - Cannes, Barcelona és Európa varázsa...

Nehezen ébredeztünk ebből a kényelmetlen, autóban alvásból, de próbáltunk szakaszosan újra haladni, amíg a szemünk ismét le nem ragadt, akkor újra egy kicsit megálltunk és közben lázasan kerestünk wifi csatlakozási lehetőséget, de sikertelenül.

Lassan kivilágosodott a párában úszó táj, így újra a kameraállítás következett. Leértünk az olasz tengerparti szakaszhoz és előbukkantak végre a pálmafák, már a hőmérő is átment pluszba és a nap is kisütött. Az autópályán egyre több drága autó suhant el mellettünk és mi kiválasztottunk magunknak egy felvezetőautót: a tűzpiros Ferrarit. Észre se vettük és már Cannes-ba vezette utunkat, így leszaladtunk utána a tengerpartra.


Itt éppen zenei díjkiosztóra készültek, ezért a flancos szállodáknál tini lányok hada várakozott, hogy megpillantsa kedvenc zenészét. Mi komótosan végighaladtunk a parti úton, amikor az én drága, ébenfekete, macsó párom, László kihajolt a kocsi lenyitott ablakán és hatalmas sikoltozás, üdvrivalgás tört ki a kis csajokból. Rátaláltak! Sajnos a hirtelen jött pillanatot nem sikerült megörökítenem, de én szemtanúja voltam. Még jó, hogy nem másztak a kocsinkra. Talán a Cannes-i TV-ben is hire megy, hogy itt jártunk, mi Bp.-Bamakosok.


Közben találtunk egy parkolót és wifi keresésbe kezdtünk, hogy végre hírt adjunk magunkról. Megcsapoltunk egyet és gyorsan fel is töltöttük az addigi jegyzeteinket. Ja, és persze bagettet vettünk és én ittam egy kávét is.

Huss tovább, mert még 16 óra út vár ránk a kompolásig. Mivel a Genova - Tangier-Med járatot kihagytuk (túl sokáig, túl sokára és túl drágán visz), ezért lemegyünk inkább Gibraltárig. Számolgatva a menetidőt és figyelemmel a fáradtságunkra, úgy döntöttünk, hogy estére megcélozzuk Barcelonát egy ágyban alvásra és városnézésre. Talán beleférhet és még eddigi útjaink során kihagytuk Barcelonát.




GPS navigációnk autópályákról autópályára vitt és egyszer csak a francia AVIGNON városkának utcáin találtuk magunkat. Csodás napsütés, gyönyörű várfal és a kopár fasor hangulata megkapó volt, de sétára sajnos nincs idő, így nyomtuk tovább. Közben elkezdtük összeállítani a GPS navigációt a kapott itiner szerint már az afrikai szakaszra.


Este 9-kor már Barcelona nevezetes építészeti csodáit próbáltuk megközelíteni, hogy legalább néhány emlékképet készítsünk róluk. Ismét kameraállítás a buszsávban, kellemes hőmérséklet, nagy város és mégse volt nagyvárosi nyüzsgés. A közterületek tele vannak különböző művészi alkotásokkal, fantáziából pattanó építészeti elemekkel. Sok időnk sajnos nincs rá, mivel még szállást is kell foglalnunk, így megkeressük az itiner által ajánlott, városszélén lévő hotelt. A parkolóban már voltak Bamakos autók, igaz meglepően kevés. Kipakolás, szobára és már koccintunk is a tavaly jól bevállt ágyas szilvapálinkával (Laci) és Becherovkával (Ildi). Persze az éhség miatt még fel kellett hozni a kocsiból egy kis kaját is (Ildi rohangál le-föl, Laci közben wifit vadászik) és sikerült beszerezni az első kicsi összezörrenést is, majd Laci táplálkozik és memóriát letölt, Ildi meg beájul a pihi-puhi ágyba.

Megtett kilométer: kb. 1.230 km

2013. január 25., péntek

1. nap - A rajt lázában...

Reggel korán keltünk (ami ránk nem jellemző), hogy a maradék össze- és bepakolásra legyen még időnk, mert a rajt előtt még egy akkumulátor cserére is el kell szaladni, hiszen nem szeretnénk az autót még e miatt is tologatni az úton, elég lesz a homokos elakadás, ha lesz ilyen.
Ezért László a bepakolás után az autóval elindult, hogy a szerviz után hamar beálljon a rajtra, én meg a piros Skodával még beszaladtam az irodába néhány fontos ügyet elintézni, majd a fiatalokkal(munkatársaink) letettük Julinak a kisautót, extra TV-t és már suhantunk is a rajt helyszínére. Pont 14 órára értünk oda.


Már lázban égett a parkoló és jóleső érzés volt, hogy sok barátunk kijött búcsúztatásunkra. Megérkezett Évi néni is a finom sütijével, ami idén is nagy kedvenc lesz, persze a többi Mama sütései mellett. NAGYON KÖSZÖNJÜK!

László még egy gyors szervizeléssel felrögzítette a kamerákat, majd puszi, nagy ölelések és vidáman indultunk a rajtra. Pont nekünk való, vidám ritmus dübörgött a hangfalakban, amitől azonnal beindult táncoskedvünk, így nagy mosollyal, lazán vágtunk neki a hosszú útnak.



Az autópályára kiérve az első benzinkútnál megálltunk, hogy levegyük a kamerákat, ahol mellettünk álltak a 052-es, első futamos fiúk, akik barátságosan, süti kínálgatás mellett érdeklődtek a futamról. Gyorsan összelőttük a CB rádióinkat is, hogy tudjunk útközben is dumálni. Nagy volt az öröm, amikor viszontláthattuk egymást. Talán idén végre tényleg fogunk tudni CB-n is kommunikálni, mert tavaly ez nem jött össze.

Mivel fel voltunk pörögve, úgy gondoltuk, hogy ma felváltva vezetünk és nyomjuk a gázt ameddig bírjuk. Brescia előtt (Olaszországban) álltunk meg pihenni egy parkolóban éjfél felé és hajnal 5-kor indultunk tovább.


U.i.:
Most leszaladtunk Cannes-ba, hogy megcsapoljuk valaki internetjét a feltöltéshez, de nagyon lassú, sajnos fotókat nem tudunk feltenni. Viszont itt nyüzsögnek a hírességek is, velünk együtt :)

ELRAJTOLTUNK!


2013. január 23., szerda

FELMATRICÁZVA

Az elmúlt hét kicsit zsúfoltra sikerült, ezért jól be kellett osztanunk minden percünket. A matricázást is már jó elölre lebeszéltük a POLISIGN Kft. tulajdonosával, Bacskai Jánossal, aki már többször is érdeklődött a futam felől és aki kérésünkre azonnal vállalta az autónk felmatricázását szponzorálásként. A tavalyi designt hoztuk idé is, mert a Hortobágy a daruvonulással és az afrikai karaván kontúrja sokat mond nekünk. Mire elkészültünk már  besötétedett, így egy esti hangulatú fotót tudtunk készíteni, miután kigurultunk a műhelyből. Mármint mire kitoltak minket a fiúk, mert a hosszú ajtó nyitvatartás miatt lemerült az akkumulátorunk. Na kezdődik az autó tologatás, de inkább megyünk és veszünk egy új akkumulátort a rajt előtt.

 









Hella lámpák rögzítése, bekötése

Mivel sikerült egy házilagos kivitelű bozótrácsot potom pénzért venni, ezért az átalakításához ismét a Gazsó Kreatív Műhely segítségét kértük, ahol Gazsó István barátunk a szokásos lendületével már kalapálta, hegesztette, majd lefújta a kreatív alkotást
.




A célnak megfelelő kivitelű gallytörő monumentális hatást adott az autónak és a Hella lámpák még fent sincsenek rajta. Ezzel a látvánnyal már felfigyelhetnek ránk a rendőrök is, hiszen büntethetnek érte, így próbáltunk minél kevesebbet autókázni a városban. Persze még az elektromos beszerelésre be voltunk jelentkezve a New Duett-be, ahol a szokásos szakszerűséggel álltak a feladathoz.

Amíg a szerelés zajlott, addig Bodó Julitól kölcsönkapott, piros kis Skodával elszaladtunk a METRO Nagykerbe, hogy az útravalókat megvegyük. Mivel fogytán az időnk és ezer dolgot kell elintézni nagy segítség volt a piros villámautó. Csekkfeladás a postán, majd gyógyszertár a malária elleni gyógyszerért, de sajnos sehol nem lehetett kapni. Végül megrendelésre sikerült beszerzi a Rózsadombon.

Aztán még invertert is vettünk az elektromos szereléshez, hogy legyen miről tölteni a notebookot, telefonokat, tápokat az autóban. Vissza a műhelybe, ahol még a rajtszámot is gyorsan felragasztottuk, hogy igazolást kapjon ez a sok lámpa.

A Hella lámpák uralma az autó felett már teljes, olyan erőteljes hatást gyakorol, hogy szinte csak annyit látni, hogy Hella lámpák érkeznek az úton. Tekintélyt parancsoló lett.