tag:blogger.com,1999:blog-60272393798719671942024-03-13T11:33:51.558+01:00ADVEX Group - BlogHerbály László & Herbályné Szalánczy Ildikó élménybeszámolója a Budapest-Bamako FutamokrólHerbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comBlogger76125tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-14942243934896324002013-02-18T16:49:00.000+01:002013-02-18T23:16:10.038+01:00Távoztunk Bissauból<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Ma hajnalban elhagytuk Afrika területét és már Angliában vagyunk lányunknál, így az eddigiekről szóló információinkat feltöltöttük a blogunkra<span style="font-size: x-small;"><b>.</b></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-1H8TNijitj8/USKnk8ocDHI/AAAAAAAABHY/hXF8fn-LUtw/s1600/2013.02.18.+171522.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="306" src="http://4.bp.blogspot.com/-1H8TNijitj8/USKnk8ocDHI/AAAAAAAABHY/hXF8fn-LUtw/s640/2013.02.18.+171522.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-small;"><b>Autóeladás afrika módra! (egy hét történetei)</b></span><br />
<span style="font-size: x-small;">- Praktikák, érdekességek az autó eladása körül</span><br />
<span style="font-size: x-small;"><b>Rendőri intézkedések Bissauban </b></span><br />
<br /></div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comBrighton, The City of Brighton and Hove, Egyesült Királyság50.822530000000008 -0.1371629999999868250.74230750000001 -0.29852449999998681 50.902752500000005 0.024198500000013168tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-67860777475180184812013-02-17T00:00:00.000+01:002013-04-09T11:47:51.959+02:00Autóeladás afrika módra! (egy hét történetei)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>Első nap</b> reggel beterelték az összes Bamakos autót egy katonai repülőtérre, ahol mint az igazi autópiacon, szépen sorba, egymás mellé álltunk és vártuk a tűző napon a vevőket. Közben a rendőrség és katonaság emberei járkálnak a kocsik között és az oda nem illő személyeket (ez számunkra rejtély, hogy ki a kormány embere és ki nem) furkós bottal hajtják ki a területről. Van olyan helyzet, hogy az autóra tett ajánlkozót elhajtják, hogy előbb a kormány dönt az autó sorsa felől, majd csak utánuk vehetnek mások. Azokat az autókat, amik nem eladóak külön területre állítják és nem engedik kihajtani innen. Egyenlőre még türelmesen várjuk a vevőket, bár se inni, se enni itt nem lehet, ha nem hoztál valamit magaddal és közben már 32 fok meleg is van. A helyiek egyre többen vannak, itt-ott vizelnek, majd jattolásra nyújtják az előtte orrukban turkáló kezüket, hogy eljátsszák veled az alkudozást. Vannak, akik a sátraikat és egyéb dolgaikat is árulják, ott nagyobb is a nyüzsgés.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-9GyUbEdreH8/USJVEpGNanI/AAAAAAAABGI/j7YSBFMYCfo/s1600/2013.02.10.+100322.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-9GyUbEdreH8/USJVEpGNanI/AAAAAAAABGI/j7YSBFMYCfo/s400/2013.02.10.+100322.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-UcbY4znopGI/USJVMWyBSrI/AAAAAAAABGQ/cmYmEQ1uLDo/s1600/2013.02.10.+103440.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-UcbY4znopGI/USJVMWyBSrI/AAAAAAAABGQ/cmYmEQ1uLDo/s400/2013.02.10.+103440.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-JAHm7UBLT4Q/USJVMiu90VI/AAAAAAAABGU/DwjLdt3LP44/s1600/2013.02.10.+123308.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-JAHm7UBLT4Q/USJVMiu90VI/AAAAAAAABGU/DwjLdt3LP44/s400/2013.02.10.+123308.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-METtPGIkCno/USJUoA7aAqI/AAAAAAAABGA/c6uIKG7fGbc/s1600/2013.02.10.+140912.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-METtPGIkCno/USJUoA7aAqI/AAAAAAAABGA/c6uIKG7fGbc/s400/2013.02.10.+140912.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Már délután 3 óra van, amikor kezd elegünk lenni a dolgokból és mivel 3 és 10 óra között a karnevál miatt le lesz zárva a város és nem lehet közlekedni, azok akik a város másik végén laknak úgy döntenek, hogy elindulnak a szállásukra, de NEM ENGEDIK KI ŐKET A TERÜLETRŐL, KATONÁK ÁLLNAK ELÉJÜK. Hatalmas lesz a felháborodás és egyre több Bamakos autó áll be a sorba, hogy szeretne kimenni, de erővel nem engedik.<br />
<br />
Mindenki kezd aggódni ezen, László is előre megy érdeklődni, hogy mik a fejlemények. Azt az információt adják, hogy aki el szeretné adni az autóját, annak le kell adni a forgalmit, ha még nála van, hogy ne tudja máshol eladni az autót, csak az ő jelenlétükben és az autót pedig itt kell hagynia vagy, ha haza akarsz vele menni, akkor távozáskor visszaadják neked a kocsi papírjait.<br />
<br />
Tumultus keletkezett és egy helyi katona ki akart menni autójával a területről, de a kijáratnál tolongó Bamakos emberektől nem tudott, így dühében az ott álló emberek közé hajtott, akik lélekjelenlétén múlt csak, hogy nem gázolták el őket (volt aki a lábát fájlalta a jelenet után). <br />
<br />
Vannak, akik bezárják az autóikat és valóban itt hagyják,
vannak, akik beállnak a sorba, mint ahogy mi is tesszük. Egyesével
engedik csak ki az autókat és már minden Bamakos kezd erőszakosan
beelőzni, száz irányból, csak már kijusson innen.<br />
<br />
Mi kerültünk sorra, amikor egy magyarul remekül beszélő fekete, Béla jött hozzánk, hogy segítsen. Béla segítségével megtudtuk, hogy a katonáknak az van kiadva parancsba, hogy aki el akarja hagyni a telepet engedély nélkül, azt nyugodtan verjék meg. A katonák az autónk elé álltak, hogy adjuk le a forgalmit vagy egy bizonyos nőnek a listája szerint lehet csak innen kijutni. Közben Bélát (a magyarul beszélő helyit) is odaküldték a nőhöz valamiért, minket meg félreállítottak, hogy a mögöttünk lévő ki tudjon menni. Félreálltunk és László elment megnézni, hogy mit írnak össze és kiderült, hogy listába veszik azokat, akik haza akarnak menni másnap. László feliratkozás nélkül visszajött az autóhoz, majd a nagy káoszban, amikor intettek a másik autónak is, így velük együtt mi is kislisszoltunk a telepről. Persze rajtunk kívül mások is azt mondták, hogy haza fognak menni az autóval, csak kijussanak innen és aztán a városban tovább árulják. Ebben a fejetlenségben azt se tudják, hogy kinek intettek, de sikerült megúsznunk a kijutást és a forgalmink is meg van.<br />
<br />
Visszamentünk a szállásunkra, hogy kicsit kifújjuk magunkat és hogy végre együnk, igyunk valamit, majd gyorsan (az útlezárások előtt) beautóztunk az Azalai Hotelbe, ahol ugyanúgy folyt az autóeladás a parkolóban, csak itt vannak árnyékos részek, tudsz mosdóba menni, van vásárlási lehetőség, tehát kibírhatóbbak a körülmények.<br />
Ez a parkoló lesz az elkövetkezendő napjaink "otthona", hiszen reggeltől, késő estig itt ücsörgünk az autó körül és várjuk az igazi vevőt, a jó szerencsét és tűrjük a viszontagságokat. Mivel nem szeretnénk hazazötykölődni, ezért gondoltuk, hogy megpróbáljuk eladni az autót, ha pedig mégse sikerülne, akkor van itt egy rutinos házaspár, akikhez csatlakozva, ha muszáj vissza autókázunk Magyarországra. Addig meg próbálkozunk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-X9VqqFijo0k/USJV_NkETkI/AAAAAAAABGg/_fNNcs7TNRs/s1600/2013.02.15.+124914.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-X9VqqFijo0k/USJV_NkETkI/AAAAAAAABGg/_fNNcs7TNRs/s400/2013.02.15.+124914.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<u><b>Praktikák, érdekességek az autó eladása körül:</b></u><br />
<br />
- Vannak akik nem állnak az autó mellett, hanem kiírnak egy árat és telefonszámot a szélvédőre és várják a hívást a medence partján, mert ebben a szállodában szálltak meg.<br />
<br />
- A szálloda biztonsági embere is egy fazon, addig lóg rajtad amíg nem adsz neki valamit ajándékba. Első nap igen erőszakos volt, egy mobiltelefont szinte alíg bírtunk visszavenni tőle, hogy az nem ajándék, persze kapott ezt-azt tőlünk és a negyedik naptól már nagy haverok voltunk és úgy szólítottuk egymást: - Kadó, kadó...<br />
<br />
- Ha valakinek egyszer adsz valamit ajándékba vagy kedvezményesen, az biztos, hogy nem száll le rólad és minden nap megpróbál tőled újra és újra valamit elkérni.<br />
<br />
- A szálloda parkolójában sántikálva jön egy fiú, hogy ő szívesen lemossa nekünk az autónkat, ami hát ismét poros az itteni "jó" utaktól. Mi megsajnáljuk őt és kérdezzük, hogy mennyiért mosná le, válasz: - Amennyit adsz érte. Jó, akkor mosd le. Lemosta, majd adtunk neki annyit, amennyit az előző helyen is kértek tőlünk, de ő kevesellte, kétszer annyit szeretett volna, majd el kezdett a csomagtartóból kéregetni ezt-azt.<br />
Másnap ugyanez a fiú már autónepperként jött hozzánk, kiöltözve, frissen borotválva, fehér ingbe és próbált alkudozni az autónkra.<br />
Harmadnak ugyanez a fiú már az Apukáját menedzselte, aki megjelent az autónknál és lepocskondiázás után tett egy igen alacsony ajánlatot nekünk. A stílusa is bicskanyitogató volt, már alig vártuk, hogy menjen el az autónk körül.<br />
Azóta minden nap jön hozzánk ez a fiú és próbál meggyőzni minket arról, hogy adjuk az Apjának az autót alacsony áron, mert ő tényleg tud fizetni, mert van pénze. Eddig csak mindenki hitegetett, hogy jön a barátja és hozza a pénzt, de semmi.<br />
Ma, azaz negyedik nap azt mondtuk ennek a fiúnak, hogy lássuk a pénzt és ismét várunk...<br />
<br />
- Bevált módszerük még, hogy a kiárusításra szánt dolgaidra, mint a legyek egyszerre odagyűlnek és el kezdenek alkudozni. Ettől egy nagy káosz keveredik körülötted és amíg nem vagy résen, már meg is szabadítanak egy dolgodtól. Tavaly is így tűnt el a fényképezőgépünk és idén ugyanezzel a módszerrel lopták el a videokameráját Jánosnak, az Iphonját a buszosoknak, a fényképezőgépét Vikinek és amiről még nem is tudunk. (Idén viszontláttuk az akkori felhajtónkat, de amire leesett, hogy ő az, felszívódott.)<br />
<br />
<br />
<u><b>Az ígéretek földjén...</b></u><br />
<br />
- Minden nap kaptunk ígéretet, hogy jönnek a pénzzel, csak a főnöke, apja, bátyja, barátja vagy akárkije most szedi össze a pénzt és tutira kp. és Euro lesz. Megérkezni egyik sem tudott.<br />
<br />
- Például volt olyan is, hogy valakinek azt mondták, hogy másnap tutira jönnek megvenni és még szerelőt is hoznak magukkal, de soha nem érkeztek meg.<br />
<br />
<b>- Harmadik nap (szerda) </b>1 óra felé a kormány emberei is ugyanezt mondták, hogy jönnek vissza és megveszik a maradék autókat, de azóta is várunk rájuk... Felírták az adatokat és ennyi.<br />
Itt nincs konkrétum és határozott hozzáállás, csak a hitegetés és a kemény alku, ami általában a te áradnak a fele.<br />
<br />
- A nepperek körülöttünk rendíthetetlenül kitartanak és már-már alig várják, hogy elérkezzél az utolsó vergődésedhez, hogy lecsaphassanak az autódra vagy a benne lévő dolgaidra. Mint a vadonban, amikor az elárvult őzgidára lesnek a farkasok. Volt olyan autó, amit a repülőjegy kézben léte miatt nagyon olcsón átadtak és abban a pillanatban széttépték a benne lévő dolgokat, ahogy mindenki próbált egy darabot kicsípni magának. És működik nekik, itt ülnek velünk, napról-napra és próbálkoznak.<br />
<br />
- Ha jönnek vevőknek látszó emberek, azokkal is próbálnak szóba elegyedni és ki tudja mit mondanak nekik (kreol nyelven), de viszonylag kevés érdeklődés után távoznak vagy a másik variációjuk, hogy úgy adja elő az új jövevény érkezését, mintha az az ő ismerőse lenne és előre lebeszéli vele az alacsony árat és utána kéri a "segítségéért" a jutalékát.<br />
<br />
<br />
<b>4. nap (csütörtök)</b><br />
- Hát most izgulhatok, mert László beszaladt ide a recepcióra, (én pihenésképen bemenekültem blogot írni ide), hogy van egy szimpatikus testvérpár, akiknek a főnökét érdekli az autó és oda kéne neki vinni megmutatni és ő elmegy velük egyedül, én csak nyugodtan maradjak itt és netezzek. Az autó papírjai, útlevél, telefonok (ami itt nem is működik), pénz itt van nálam, csak a fotóstáskája van még bent a kocsiban. Pedig mondtam neki, hogy megyek vele, de elrohant és azt mondta, hogy minden oké lesz, ne izguljak.<br />
Na nem parázunk, bizakodunk, de közben végigfutott az agyamon a helyzet és hát nem biztos, hogy ez így jó döntés volt. Mennem kellett volna vele.<br />
Már-már a sírógörcs kerülget (valószínűleg az elmúlt napok feszültsége is most jön ki rajtam), de a neten lányommal chatelünk és próbálja bennem a lelket tartani és tényleg muszáj lesz összekapni magam gondolatban. László viszonylag hamar visszaérkezik és persze az autót nem vették meg, de nekünk már az is nagy öröm, hogy viszontlátjuk. Pont ezt a fajta feszültséget és érzést szeretnék elérni nálunk ezek a nepperek, csak már meg akarjunk szabadulni az autóinktól padló áron. Ez egy türelemjáték, ki bírja tovább és kinek van rá több ideje. Mivel ők itthon vannak jobban ráérnek, mi meg azért előbb-utóbb haza szeretnénk menni.<br />
Ma már megjelentek a szálloda parkolójában olyan autók is, amiket Bamakosoktól vettek meg és most a helyiek árulják drágábban.<br />
<br />
<br />
<b>5. nap (péntek)</b><br />
- Van egy narancssárga csíkos pólós fiú, aki már 3 napja hiteget, hogy az ő barátjának kell az autó, de még nem történt semmi. Ötödik nap délelőtt átadta a telefonját és a magyarul beszélő Feri (már találkoztunk vele, itteni fekete) mondja, hogy menjünk a fiúval, mert a minisztériumnak kell az autónk és kifizetik. Oké, beülünk az autóba és elindulunk a városba, már tudjuk is, hogy melyik utcában vannak ezek az épületek és valóban odahajtunk, majd egy útszéli sávban leparkolunk. A srác beszélget valakivel, majd azt mondja, hogy be megy intézkedni mi várjunk. Abban a pillanatban be áll mögénk egy autó és ismét kiszáll belőle az autómosóból feltört nepper gyerek, a pocskondiázós apjával és ismét erőszakosan ránk akarják beszélni a padló árukat (a fele annak, amit mi kérnénk). Ismét egyre több körülöttünk az ember és mi várunk. Már 20 perc is el telt és nem történik semmi, csak a feketék szövegelését hallgatjuk. 11 órakor elfogyott a türelmünk és visszahajtottunk az Azalai Hotelbe, bár nagyon elénk álltak, hogy ne menjünk sehová, de mi mondtuk, hogy ha van pénz jöjjenek a Hotelbe, ott leszünk. Kiszállunk a hotel parkolójában és már ismét oda hozták nekünk a mosós neppert, hogy tovább idegesítsen és rontsa az üzletünket. Mi próbáljuk őt elküldeni és magyarázzuk neki, hogy hagyjon minket már békén.<br />
<br />
A szálloda parkolójába közben Nigériából jött újabb nepperek érkeztek, akik minden autót körbejártak, alkudoztak, majd van itt egy rasztahajú francia párocska, akik a lakóbusznak átalakított autójukat árulják és egyre harsányabb körülöttük a beszélgetés. Még a mi tavalyi felhajtónk, azaz ügyes-kezűen lopó fazonunk is megérkezett, akit le akartam fotózni, hogy fel tudjuk tenni a netre, másoknak segítve, hogy kerüljétek messzire. Bár nem örült neki túlzottan, de beletörődött, hogy lefotóztam. Gondoltam lefotózom a tömeget a rasztások körül és közben az autómosós neppert is, amikor a nigériaiak közül az egyik igen erőteljesen el kezdett velem ordítozni, majd a többi is erőre kapott és mindegyik el kezdett lökdösődni, ki akarták venni a gépet a kezemből, elém- és körbeálltak, hogy ne menjek sehová, majd ez a nigériai úgy megragadta a karomat, hogy nem tudtam szabadulni és közben ordít nekem. Egyre nagyobb a tülekedés körülöttem, ezért kiabálok a Lászlónak, aki éppen beszélget más Bamakossal, hogy jöjjön már segíteni, mert ezek nem engednek el.<br />
Pánikszerűen odarohan, mert látja a feszültséget körülöttem és határozottan fellép a helyiek ellen. Szerencsénkre volt ott egy katona és egy rendőr is, aki próbálta kezelni a helyzetet. Mi a fényképezőgépet betettük gyorsan a kocsiba, míg a tavalyi felhajtónk el kezdett fenyegetni, hogy bevágja az autó üvegét és kiveszi a gépet, mert töröljük ki a fotóját. Mivel hajthatatlanok voltak bele mentünk egy olyanba, hogy a rendőr és László beülnek a kocsiba és átnézik a képeket és kitörlik azt a néhányat, amin rajta vannak. Már tépték volna fel a kocsi ajtaját, így rájuk zártam, ezért amíg válogatták a képeket meg is szólalt az autó szirénája is. Végeztek, majd kézfogással a rendőrrel letudtuk a problémát, lenyugodtak a kedélyek és az erősködő nigériai már jött is az autónkat nézegetni, mintha semmi sem történt volna, pedig számomra ijesztő volt a hangulat. <br />
<br />
<br />
<b>6. nap (szombat)</b><br />
Már rutinszerűen ébredünk, összekészülődünk, visszük a kis székeinket, elemózsiánkat, innivalónkat és megyünk a szálloda parkolójába, mint akik dolgozni mennek minden reggel és késő este térnek csak vissza. Útközben begurulunk vizet és bagettet venni a bevált üzletekben. Begördülünk a parkolóba és már ismerősként üdvözölnek minket a helyiek és a maradék Bamakos is. Beállunk a megszokott helyünkre és éppen kiszállunk, amikor ismét megjelenik az autómosós nepper gyerek az Apjával és ismét nekilátnak gyötörni minket a padló árukkal. Magyarázzák, hogy itt van náluk a pénz, de persze kevesebb, mint amit kérünk. Mondtuk, hogy nem érdekel minket, de erősködnek és mellénk állnak az autójukkal, hogy üljünk be hozzájuk megmutatják a pénzt. Mi mondtuk, hogy kevés, ezért nem, majd újabb alkudozás, majd felénk nyújtanak egy nejlontasakot, hogy oké itt a pénz. László belenéz és a kötegek száma persze ismét kevesebb, így azt mondta, hogy nem kell és vissza akarja nekik adni, de az itt a helyi szokás, hogy ilyenkor nem veszik el tőled a dolgot, így kényszerítve téged a további alkudozásra. Mivel senki nem vette vissza a pénzt tőlünk, így László leejtette a földre és felhúzta az ablakot. Hát ez meglepte őket.<br />
Apuka végre beül az autójába és indulásra szánja magát, de persze kiszól egy újabb ajánlattal, de ismét kevés, majd elhajt és a mosós fiacskáját ránk hagyja, hogy tovább bosszantson bennünket illetve hessegesse az új vevőket és adja a híreket telefonon az Apjának.<br />
<br />
Van itt egy másik magyarul beszélő helyi, Simon akinek elmeséltük, hogy mi ráérünk, hiszen az üzlet megy otthon nélkülünk is és a gyermekeink már nagyok és külföldön élnek, így ráérünk kivárni a megfelelő ajánlatot.<br />
<br />
Ma nagy készülődés van a szállodában, mert egy esti zenés rendezvény lesz, amire sok vendéget várnak. Ez csak jó nekünk, mert akkor jönnek a gazdagok, akik potenciális vevők lehetnek és talán a helyi folklór hangulatból is kapunk egy kis ízelítőt. Közben kellemes szellő fújdogál és már kicsit enyhült a nap melege is. Már sötétedik, amikor egy helyi odajön hozzánk, hogy érdeklődjön az autó felől, amikor felismerjük őt, hát ő Victor a tavalyi Patrolunk vásárlója, azaz segítője. Nagyon megörülünk egymásnak és máris telefonszámot cserélünk és majd holnap jelentkezik az autó miatt, amitől máris jobb kedvünk lett. Közben Viki és Krisztián is kijönnek beszélgetni hozzánk a pihijükből és persze hozzák a nagyon finom pálinkájukat. Egy jó kis beszélgetés kerekedik, laza pálinka fogyasztással, ami csalóka és már lassabban is pörög a nyelvünk. Néha halljuk a zenekart is, de túl nagy bulizás nincsen, pedig igen csili-vili ruhákban és sok drága autóval érkeztek. Lászlónak is beindul a bugi a lábába és már táncol is a parkolóban az autók előtt. Látszólag a helyiek örömére is, mert végre történik valami körülöttünk. Mi egyre jobb kedvűbbek vagyunk, nevetgélünk és talán hangosabbak is lettünk és a pálinka csak fogy-fogy, mert hát Vikiék holnap mennek haza és addigra el akarják fogyasztani a nedűt, de az mára túl sok lenne. Lászlónak már nehezen érteni a szavát, de mindenesetre mosolyog és táncol, még jó, hogy én abbahagytam a pálinka fogyasztást, így én haza tudom még vezetni az autót. Vikiék is aludni térnek, így mi is elindulunk hazafelé, bár László még maradna és az autóban is folytatja jókedvű hangoskodásait, majd végül bealszik. A szállásra kicsit kanyargósan tud már besétálni, de hamar beborul az ágyba és már alszik is.<br />
<br />
<br />
<br />
<b>7. nap (vasárnap</b>)<br />
Reggel kicsit bealudtunk a tegnap esti pálinkázástól, így később érkeztünk meg a szálloda parkolójába, ahol persze már lázasan vártak a kedvencnek nem mondható, autómosós neppereink. Azt hitték, hogy már eladtuk az autót, így láthatóan megkönnyebbültek jöttünkre.<br />
Ismét bemászik a privát auránkba és már löki is a szöveget, de már egy kicsit emelkedtek az árak. Közben érkezik egy valóban vevőnek tűnő fazon, aki beszélget velünk, nézegeti az autót (ettől a nepper gyerek ismét ideges lesz) és végül azt ígéri, hogy hétfőn egy szerelővel visszajön megnézni az autót. Ez ismét csak egy ígéret és ha kivárjuk a hétfő reggelt, akkor ismét itt kell maradjunk két napot, hiszen az újabb repülőjárat csak akkor indul és hát már nem igazán szeretnénk még ennyi időt itt eltölteni. Ezért László kitartóan alkudozik a nepper gyerekkel tovább, akit magunk közt már csak úgy hívunk, hogy "kis-köcsög" (kiérdemelte ezt a címet). Közben Zoliék is begördülnek, akik úgy döntöttek, hogy elindulnak az autóval vissza Magyarországra. Ő már rutinos Bamakos és elmeséli a tavalyi "kis-köcsög"-gel kapcsolatos történetét, amiből kiderül, hogy egy ügyeskedő tolvajról van szó, akiből már neki is elege van. Már a notebook is az üzlet részévé kezd válni, amikor ismét megérkezik az unszimpatikus nepper Apuka meg a pénzváltója és a kiegészítők nélküli, csupasz autóra kapunk egy ajánlatot (ami kicsit több, mint az eddigi), amire rábólintunk, csak legyen már vége. Már nyitogatja is az autót, rendezkedik, beülne vezetni, szinte már ki vagyunk nézve az autóból, amikor rászólunk, hogy talán a pénzt rendezzük le előbb, majd aztán nyomuljon. László elviszi őket egy próbakörre még, én pedig ott maradok a cuccainkkal a parkolóban. Végre visszaérnek és megyünk a szálloda halljába, hogy lerendezzük az adás-vételt. Hát idén is kis címletekből áll össze a pénz, ami így sajnos nagy kötegnek tűnik. A magyarul készült papírokat kitöltjük (nem is zavarja őket, hogy mit is írnak alá) és kiderül, hogy a nepper Apuka Lászlóval egy idős, pedig olyan nagypapa fazonnak látszik. Túl vagyunk az adminisztráción, átadjuk a kiürített autót, ami mellett felgyűlve állnak a holmijaink és már jönnek is a helyiek, hátha csurran-cseppen nekik valami.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/--m6IBzhDoAs/USKy2xDaoHI/AAAAAAAABIg/yh-lQ1KiXhQ/s1600/2013.02.17.+153410.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/--m6IBzhDoAs/USKy2xDaoHI/AAAAAAAABIg/yh-lQ1KiXhQ/s320/2013.02.17.+153410.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Közben ráerőltetjük magunkat a nepper vevőkre, hogy készülhessen róluk egy fotó, amit itt megoszthatunk most veletek, hogy tudjátok legközelebb (ha lesz Bissauba futam) kitől kell tartani. Bár a Bamakosokkal történt beszélgetéseinkből kiderült, hogy szinte mindenki veszteséggel tudta csak eladni az autóját, sőt van aki kénytelen volt otthagyni azt, így most is ott áll az út szélén vagy valamelyik helyi, ingyen használja, tehát ez volt a <b>BB FUTAM, azaz a BIZTOS BUKTA FUTAM!</b><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-OISMVEFb5kM/USKoga6WRsI/AAAAAAAABHk/6xFcpPbULao/s1600/2013.02.17.+153154.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="353" src="http://4.bp.blogspot.com/-OISMVEFb5kM/USKoga6WRsI/AAAAAAAABHk/6xFcpPbULao/s400/2013.02.17.+153154.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Autómosós nepper gyerek</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-pdTH4iIxQiM/USKog3LGQ5I/AAAAAAAABHs/84fYG95cJF4/s1600/2013.02.17.+153258.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="351" src="http://4.bp.blogspot.com/-pdTH4iIxQiM/USKog3LGQ5I/AAAAAAAABHs/84fYG95cJF4/s400/2013.02.17.+153258.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nepper Papa</td></tr>
</tbody></table>
Begurult a parkolóba egy taxis (hozott valakit ide), így azonnal lecsaptunk rá, hogy magunk mögött hagyva a helyszínt, végre megszabaduljunk ettől a káoszos időszaktól. Egy szerény megjelenésű taxis volt, akinek végre az autója is szépen, rendbe volt tartva, így a fuvar végén megajándékoztuk néhány autóból megmaradt, hasznos dolgainkkal, aminek nagyon örült.<br />
<br />
Most a cél a mihamarábbi elrepülés innen, amire az esti repülőtérre menetellel még lehet esélyünk. Vasárnap révén nincs jegyvásárlásra lehetőség a városban, kizárólag a reptéren élesbe tudunk foglalni már. Ezért nekilátunk a becsomagolásnak, hogy rajtra készen álljunk este 10 órára, amikor nyit a repülőtér. Zoli és Csilla is átjön hozzánk, hogy segítségként a megmaradt, nehéz akkumulátorunkat és néhány apróságot autóval elhozzanak nekünk, na és persze mi is segítségként rájuk testáljuk a maradék kadó-inkat, ennivalónkat és ezt-azt, ami talán nekik is hasznos lehet a visszaúton. Hihetetlennek tűnik, hogy talán el tudunk végre indulni, bele se merjük élni magunkat, bár titokban nagyon vágyunk rá. László 9 órakor átsétált a repülőtérre, hogy érdeklődjön, de még nincs lehetőség a jegyvásárlásra. Nincs más választásunk, mint a csomagjainkkal átsétálunk a repülőtérre, oszt meglátjuk. Öltözékünk már a hideghez van igazítva, így leizzadunk, amíg kiérünk a főútra, ahol egy taxis magától megállt, hogy a kb. 1 km-re lévő reptérre csomagjainkkal együtt átvigyen. Rendes volt tőle, mert némi Euroért igazán segítőkész volt és valóban könnyebbség volt ez így nekünk.<br />
Kezdődik a herce-hurca, sorbaállás, várakozás, majd Lászlót átirányítják egy másik helyiségbe, ahol lehet repülőjegyet vásárolni és kb. 20 perc után boldogan jön vissza:<br />
<br />
<b>- Sikerült, kaptunk jegyet Londonba, Reni lányunkhoz, így végre elrepülünk innen!</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-1snsH29K5Cc/USKpO9KlT0I/AAAAAAAABH0/Any4X6VC7q8/s1600/2013.02.18.+111340.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://1.bp.blogspot.com/-1snsH29K5Cc/USKpO9KlT0I/AAAAAAAABH0/Any4X6VC7q8/s400/2013.02.18.+111340.JPG" width="322" /></a></div>
</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comBissau, Bissau-Guinea11.8666667 -15.60000000000002311.742353699999999 -15.761361500000023 11.9909797 -15.438638500000023tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-38445953453506210912013-02-15T22:39:00.000+01:002013-02-18T22:43:15.625+01:00Rendőri intézkedések Bissauban<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
- Lászlóval megtörtént, hogy az egyik körforgalomban azért állította meg a rendőr, mert nem volt bekapcsolva a biztonsági őve és ezért elsőként 1000 Euro büntetést fizessen neki. Amikor László mondta, hogy nincs Euro nála, akkor 3000 SFA-t kért. Amikor azt ki akarta fizetni neki meggondolta magát és leírta négyszer egymás alá az 5000 SFA-t, hogy akkor ennyit kér. Mivel László azt mondta neki, hogy ennyi pénz már nincs nála, akkor megtetszett neki László pólója, hogy azt adja oda neki, de mivel László mondta neki, hogy ez az egyetlen pólója, végül a csomagtartóból elfogadott egy füzetet és kért még mellé 3 db tollat, majd még adjon neki valamit, kapott májkrémet ajándékba. Ezek után barátságosan megkérdezte a nevét és továbbengedte.<br /><br />Azért a helyi közlekedésről annyit tudni kell, hogy itt rendszám nélkül, világítás és bukósisak nélkül, biztonsági övet én még nem is láttam bekapcsolva, az autókba csak úgy bepréselődve ülnek (pl. egy ötszemélyes autóba 7-en ülnek) vagy a busz végébe a kinyitott ajtókban állnak az emberek. Lógnak a platón vagy tetőn ülve lobognak az utakon (pl. pickup platóján nyomorognak ülve, állva), az indexet nem ismerik, bármikor elindulnak körülnézés nélkül, a háromsávos utakon 5 sorba állnak az autók stb.<br /><br /><u>- Amilyen büntetésekről hallottunk a többiektől:</u><br /><br />Valakit azért büntettek meg, mert papucsba vezetett és az balesetveszélyes, mert megcsúszik a lába a pedálon (itt az emberek javának nincs is zárt cipője);<br /><br />Valakit azért büntettek meg, mert volt valami a hátsó ülésén, ami nem volt lekötve, így előrecsúszhat és az balesetveszélyes;<br /><br />Valakit azért büntettek meg, mert félmeztelenül vezetett;<br /><br />Valakit meg azért büntettek meg, mert be volt kapcsolva a biztonsági öve;<br /><br />Ki érti ezt?<br />
<br />
Mindenesetre találkoztunk nigériai katonákkal is, akik a rend fenntartásáért vannak jelen Bissauban. Szerencsénkre az egyik csapat barátságosan állt hozzánk, így lefotózhattuk őket:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-VIJ1iuCFS4k/USKgKvU0tAI/AAAAAAAABG8/QxYd20SRKxo/s1600/2013.02.15.+172900.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="241" src="http://2.bp.blogspot.com/-VIJ1iuCFS4k/USKgKvU0tAI/AAAAAAAABG8/QxYd20SRKxo/s400/2013.02.15.+172900.JPG" width="400" /></a></div>
<br /></div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comBissau, Bissau-Guinea11.8666667 -15.60000000000002311.742353699999999 -15.761361500000023 11.9909797 -15.438638500000023tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-53715154293268816592013-02-15T16:31:00.001+01:002013-02-15T19:33:20.032+01:00Jelentkezés Bissauból<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>Kedves blog olvasók, ismerősök, barátok és családunk!</b><br />
<br />
Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalóját folyamatosan írjuk, csak úgy gondoltuk, hogy amíg itt tartózkodunk a bissaui vendéglátásban, addig nem tesszük közzé.<br />
<br />
Egyébként nagyon meleg van, ragyogóan süt a nap, rálátunk a medencére, de mi aszalódunk a napon az autó mellett és várjuk az igazi vevőt. Mivel nem szeretnénk már hazazötykölődni az autóval, ezért annak eladása a feladatunk és ki is tölti az egész napunkat. Tavaly elsőként adtuk el az autót, pedig nem is akartuk, idén az utolsók közt vagyunk, pedig most szeretnénk.<br />
Tehát jól vagyunk és játsszuk a türelemjátékot a helyiekkel.<br />
Ne aggódjatok, vigyáznak ránk!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-oTqBVhZpENg/UR5_H1y1ExI/AAAAAAAABFk/qh5RE1yyS00/s1600/2013.02.15.+173222.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="268" src="http://3.bp.blogspot.com/-oTqBVhZpENg/UR5_H1y1ExI/AAAAAAAABFk/qh5RE1yyS00/s400/2013.02.15.+173222.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Üdvözlettel:<br />
Ildi & László<br />
<br />
Folytatás hamarosan...</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comBissau, Bissau-Guinea11.8666667 -15.60000000000002311.7423532 -15.761361500000023 11.9909802 -15.438638500000023tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-75584799521215718142013-02-13T13:11:00.000+01:002013-02-16T13:16:46.639+01:00Kadókat kaptunk az eltávozó Bamakosoktól<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Napról-napra fogynak a fehér emberek Bissauból, csak mi és még néhány csapat maradt itt a végére, akik ugyancsak nem tudták eladni az autóikat.<br />
<br />Szerencsénkre az eltávozók gondoskodtak rólunk és felesleges dolgaikat vagy amit már nem tudtak hazavinni vagy nincs idejük kiárusítani, ránk testálták. Így tettünk szert a francia síszálloda üzemeltetőjétől, Jánostól újabb gázfőzőre, poharakra, tányérokra, több doboz juice-ra, francia konzervekre, hálózsákra, ásványvízre, szörpre, citromlére és még napszemüveget is kaptunk tőle. A Mercis Tesók is megajándékoztak minket pálinkával, májkrémkonzervekkel, zacskós levesekkel, rizzsel, müzliszeletekkel, konzervekkel, mazsolával (mivel mazsolák vagyunk), papír-zsebkendővel, ami nagyon hasznos volt, mivel mindketten felváltva náthásak lettünk. A Dokitól is kaptunk pálinkát, Krisztiánéktól pedig egy karton ásványvizet, amikor az autójukat végre megvették tőlük.<br />
<br />
Így most ezen adományokon élünk és nagyon köszönjük Bamakos barátainknak, reméljük csak addig maradunk itt, amíg kitart készletünk.</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comBissau, Bissau-Guinea11.8666667 -15.60000000000002311.7423532 -15.761361500000023 11.9909802 -15.438638500000023tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-59112172453892188312013-02-09T14:00:00.000+01:002013-02-14T16:48:05.452+01:0016. nap - CÉLBAÉRTÜNK!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-GVlXKpWrvWI/URfYH7rVR2I/AAAAAAAABAI/uhk5rnKctlY/s1600/2013.02.09.+132624.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="508" src="http://3.bp.blogspot.com/-GVlXKpWrvWI/URfYH7rVR2I/AAAAAAAABAI/uhk5rnKctlY/s640/2013.02.09.+132624.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Reggel szinte elmenekültünk a focipályáról, mert a helyiek jöttek mindenfélét összeszedni. Már arra is kértek, hogy a rajtunk lévő ruhákat vegyük le és adjuk nekik, a másik meghökkentő, hogy mi zsákokba összegyűjtjük a szemetet ők pedig mindegyiket sorra kiborogatják a földre és úgy mazsoláznak benne. Végre kiszabadulunk a falusi turizmus fogságából és útközben rátaláltunk egy szép kis vizes területre, ahol kifújhatjuk magunkat.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-DeUVjYoDcfk/URjmY0v7Z_I/AAAAAAAABCk/T2HVDRjSGm0/s1600/2013.02.09.+074820.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://1.bp.blogspot.com/-DeUVjYoDcfk/URjmY0v7Z_I/AAAAAAAABCk/T2HVDRjSGm0/s400/2013.02.09.+074820.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Még néhány kilométer van hátra a földúton, ami után az első lehetőségnél lemosatjuk az autónkat egy igazi, helyi mosóban, így csili-vilin haladunk tovább már a betonon.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-UQFMt96mqTw/URjqoPIrUVI/AAAAAAAABDA/kaOIIjcXQrA/s1600/2013.02.09.+084156_01.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="267" src="http://2.bp.blogspot.com/-UQFMt96mqTw/URjqoPIrUVI/AAAAAAAABDA/kaOIIjcXQrA/s400/2013.02.09.+084156_01.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Megérkezünk egy ellenőrzőponthoz, ahol már több sorban állnak az autók és hatalmas a káosz. Már az út mellett is jönnek-mennek az autók. Lassan haladunk valamit előre, míg kiderül, hogy ki kell tölteni egy papírt, hogy beengedjenek a városi zónába. Ez egy hosszadalmas ceremónia volt, de a megkapott papírt hiányosan ugyan, de kitöltve visszaadtuk és lassacskán kikeveredtünk a káoszból. (Utólag megtudtuk, hogy itt az autó forgalmi engedélyét is elkérték, ami helyett egy ideiglenes papírt állítottak ki, amivel járkálhatsz Bissauba, erről mi nem is tudtunk abban a káoszban, így nekünk ilyen nincs.)<br />
<br />
Beérkeztünk a város széli repülőtérhez, ahonnan már nem engedték tovább a Bamakos autókat, így hosszú sorba összetorlódtunk. Közben László elszaladt a körforgalomban lévő szálláshelyünkre, hogy biztosan legyen szobánk éjszakára, bár kedves barátunk, Vily is már jelezte nekik telefonon. Minden oké, szállásunk már van csak célba kell még érni. Mivel Bissauban éppen 4 napos karnevál van, így sárga színű papírmaszkokat és pólókat osztogattak. Végre elindulhatott a sor, elől ment egy zenés kamion, majd lassacskán beértünk a város egyik körforgalmához, ahol fel volt állítva a Bamakos kapu. Forróság, tömeg, várakozás és a célba érés mámora, teljesen leszívta az ember energiáját. Idén koncentráltunk rá, hogy legyen rólunk célfotó, így szerencsénkre a román csapat egyik tagja éppen ott sétált, aki készséggel segített nekünk ebben (nagyon köszönjük neki).<br />
<br />
Az idei befutónk fényét elvette a városi karnevál, most nem volt akkora fogadtatásunk. A célba érés helyszíne is most egy kisebb téren volt, ahol el se fért ennyi autó, így szinte azonnal szétszéledtünk erre-arra. Közös örömujjongás se volt, mert magunk voltunk, de se baj kicsit leparkoltunk, ezzel az autót mutogatva, majd lassan begurultunk az Azalai Hotel udvarára, ahol már több Bamakos autó is állt. Itt futottunk újra össze a Citroenes csapattal, akiknek már nem jutott szoba, illetve sokallták is, így szóltunk nekik, hogy a román nőnél, ahol mi leszünk még van egy üres szoba jöjjenek oda velünk. Elindultunk az egyre zsúfoltabb városon át kifelé a repülőtér irányába és útközben láttuk, hogy rengeteg rendőr, katona és nemzeti gárdista fogott körbe egy Bamakos autót. Gondoltuk talán balesetük lehetett, de megállni nem tudtunk, mert tovább hajtottak minket. (Utólag megtudtuk, hogy valamilyen ismeretlen okért megverték és 5 órára bilincsbe is verték őket, pedig egy korosabb, angolul remekül beszélő nő volt, aki segélyeket hozott Afrikának.) A tömeg hatalmas, szinte már-már ijesztően sokan vannak az utcákon.<br />
<br />
A régi szálláshelyünkön barátsággal üdvözöl minket a tulajdonosnő és az udvarban látjuk, hogy más Bamakos autó is áll, de szerencsénkre a helyünk és az üres szoba még meg volt. Nagyon szeret beszélgetni a tulaj és Erika készségesen el is beszélget vele, sőt beinvitálja őket is a házába (ezen mi is átestünk tavaly, idén kihagytuk). Kipakolunk a szobába és elővesszük a Bulanga Team-től rajtnál kapott aszalt-szilvás Unicumot, hogy a hagyományt megtartva igyunk ebből a meleg nedűből. Koccintunk és kiülünk a kerti asztalhoz, hogy a közben kellemesen hűsülő levegőn kipihenjük az út fáradalmait és beszélgessünk útitársainkkal.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-ZQmglCSJMUY/URvLsIaqxlI/AAAAAAAABDc/BV8oMrQzLn4/s1600/2013.02.10.+004758.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="244" src="http://2.bp.blogspot.com/-ZQmglCSJMUY/URvLsIaqxlI/AAAAAAAABDc/BV8oMrQzLn4/s320/2013.02.10.+004758.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
Mivel este 8 órára volt meghirdetve, hogy a helyi Lenox nevű szórakozóhelyre kell menni a Budapest-Bamako Rally Futam hivatalos záró rendezvényére, ezért összekaptuk magunkat és elindultunk taxit fogni a zsúfolásig emberekkel teli utcára. Kiderült, hogy a városban nem lehet autóval közlekedni, mert szinte mindent lezártak a rendőrök és katonák a karnevál miatt. Azért akadt egy helyi kisbuszos, aki némi alkudozás után bevállalta az öt fős társaságot és betuszkoltuk magunkat egy iszonyúan lepukkant kisbuszba 3 fekete mellé. A buszban volt egy kis-tévé, amin klipeket nyomtak, hangszórók segítségével, így azonnal jó hangulat lett. Közben még felvettek két fekete nőt is, de amikor László elővette a Ledes videólámpáját és kamerázott, kisütve mindenki szemét vele, elsőként az egyik tiltakozott, hogy őt ne vegye fel, aztán meg olyan táncolásba kezdtek a buszon, hogy a hangulat a tetőfokára hágott. Aztán, amikor a főútról a rendőr letérített, hogy nem mehetünk tovább azon és ezért sötét, zegzugos, kátyús, poros úton kellett tovább haladnunk, már kezdtünk egy kicsit aggódni, hogy merre is járunk. A buszban már cigiznek is, ami a nagy táncolásban az ölemben landolt és a két nő szinte rámászott az emberre, ahogy a dülöngélő buszban inogtak és a feneküket nyomták felénk (ez a farmozgás itt a menő). Valahogy visszakeveredtünk a főútra, de még mindig nem lehet felhajtani rá, viszont a Lenox innen már nincs túl messze, így mielőtt visszakavarnánk a sötét kis utcákba, kiszállunk a buszból. Hát ezért az élményért még jattot is adtunk nekik, hiszen nem volt akármilyen a hangulat.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-cv4eduZ6D-8/URvi1IXflfI/AAAAAAAABEA/7eZO5qgtv5s/s1600/tanc_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="218" src="http://1.bp.blogspot.com/-cv4eduZ6D-8/URvi1IXflfI/AAAAAAAABEA/7eZO5qgtv5s/s400/tanc_02.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Nekivágunk a feketékkel teli, zsúfolt, sötét főúton, hogy sétálva elérjük a rendezvény helyszínét, de ott derült ki, hogy rajtunk kívül senkinek nem sikerült odakeverednie ebben a tömegben, hiszen a többiek a város felől kellene hogy érkezzenek, de nem lehet taxit fogni. Erika telefonál egyet és kiderül, hogy a karnevál miatt áttették az eseményt az Azalai Hotelbe 9 órára (ezt a Facebookon írták meg, de nincs mindenkinek net a szálláson). Úgy döntünk, hogy gyalog nekivágunk az útnak, ami hát 4-5 km is lehet és ebben a tömegben még egy kihívás is, igaz az afrikai karnevál hangulatát így valóban átérezhetjük. Persze próbálunk együtt maradni és szerencsénkre a sötétségben nem tűnünk fel mi fehérek annyira, talán nem is lesz ebből gondunk. Rengeteg a gyerek és a fiatal az utcákon, egyik-másik valamilyen maszkot vagy fejdíszt visel és csak elvétve látunk zenés helyet illetve táncos lányokkal teli kamiont.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-womx-4v8JOA/URvf8T9EO2I/AAAAAAAABD4/JS0NERHMyQc/s1600/tanc_01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="223" src="http://2.bp.blogspot.com/-womx-4v8JOA/URvf8T9EO2I/AAAAAAAABD4/JS0NERHMyQc/s400/tanc_01.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Átvergődtünk a főtérre, ahol állt a Bamakos kamion is és Erikáék leálltak beszélgetni velük, mi pedig leintettünk egy taxit, amibe csak úgy fértünk be, hogy én a László ölébe kellett, hogy üljek. Hát a tető nyomta a fejemet és közben a buckákon haladva, nem volt túl kényelmes. Végre megérkeztünk a hotelhez, ahol a medence szélénél gyülekeztek a Bamakosok és Villám Géza összegezte az eredményeket. Voltak különdíjak is és ők a nyertesek:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-JbdGZ2JeWBQ/URvmGBah16I/AAAAAAAABEk/oj4LlUXJtHw/s1600/eredmeny.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="255" src="http://1.bp.blogspot.com/-JbdGZ2JeWBQ/URvmGBah16I/AAAAAAAABEk/oj4LlUXJtHw/s400/eredmeny.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
Mi kitikkadva, éhesen és szomjasan értünk ide és nagy csalódás volt, hogy a rövid összegzés után szétszéledt a társaság és ennyi (hát tavaly ez egy színvonalas esemény volt, az akkori kormány jóvoltából).<br />
<br />
Beszélgetésekből megtudtuk, hogy többeknek elvették a forgalmiját és csak akkor adják vissza, ha eltávozik vagy eladta az autóját. Holnap reggel lesz egy szervezett autópiac a katonai repülőtér területén, ahová minden autónak be kell állnia, még annak is, amit nem akarnak eladni. Úgy tűnik, hogy van egy kis feszültség a Bamakosok között, legfőképpen a két főszervező között, akik szeretik egymásra nyomni a felelősséget. Az egyik elkéri a pénzt az úgynevezett autóeladási illetékre (125 Euro/autó), a másik meg azt mondja, hogy nem kapta meg a kormány a pénzt, ezért is ilyen a hozzáállásuk, hiszen szeretnék, hogy a helyi vevők adózzanak a vásárlás után, csak e miatt minket eladókat akarják bekorlátozni a szabad mozgásunkba, ezért az eredeti forgalmik helyett kiadnak egy helyi útvonalengedélyt, amivel közlekedhetünk addig míg itt vagyunk és miénk az autó. Erre a legjobb szöveg és védekezés a Bamako futam szervezőjétől:<br />
<br />
<i><b>- Ez itt Afrika, itt minden lehetséges...</b></i><br />
<br />
Sokan fel vannak háborodva ezen a fogadtatáson, de nem igazán tudunk mit tenni ellene. Fogunk egy taxit és visszakavarunk a szállásunkra, ahol nagy megdöbbenésünkre valaki áttúrta a táskáinkat, holmijainkat. Minden tok, doboz és táska ki van nyitva, át van forgatva és ugyanez a helyzet szomszédainknál is. Gyors kontroll után úgy tűnik, hogy nem hiányzik semmi, valószínűleg pénzt kerestek, de nálunk csak Forint volt, azzal meg nem tudnak mit kezdeni. Erikáék meg nagyon jó helyre dugták és az is csak az egyharmada volt, mert rutinosan három felé tették el, így kárunk talán nincs, de azonnal rákérdezünk a tulaj fiánál, hogy hogyan történhetett ilyen. Ő azt mondja, hogy csak most ért haza, de román Anyukája egész nap itthon volt, így beszéljünk vele. Mivel feltörésnek nyoma nincs, ezért csak kulccsal tudtak bejönni, sőt mi háromra zártuk az ajtót és aki bent járt nem is zárta vissza az ajtónkat, csak becsukta. Erika férjével, Jordannal megyünk a házba, ahol a nő már teljesen feldúltan adja elő, hogy ő kikéri magának, ő nem tolvaj, nem szegény és mi hogyan gondolhatunk ilyet. Nem győzzük hallgatni és csitítani, így otthagyjuk, majd megnyugszik. Az biztos, hogy semmilyen értéket ezentúl nem hagyunk a szobánkba, mindent cipelünk magunkkal.<br />
<br />
Ez a nap igen zavaros és hosszúra sikeredett, így nyugovóra térünk.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comBissau, Bissau-Guinea11.8666667 -15.60000000000002311.7423532 -15.761361500000023 11.9909802 -15.438638500000023tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-87029694620416545822013-02-08T18:35:00.000+01:002013-02-11T15:58:38.668+01:0015. nap - Afrikai falusi turizmus...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Végre ágyban, tisztán, kipihenve ébredtünk, majd átsétáltunk a reggelizős helyre, ami már teli volt Bamakossal. Olyan afrika módjára (lassan) kihozták a kávét, kalácsot, bagettet, egy kis vajat, kockasajtot, mini lekvárt és egy pohár juice-t. Közben interneteztünk és beszéltünk Viberen az otthoniakkal.<br />
<br />
Kényelmesen összepakoltunk, majd elindultunk a mai célállomásra Canjufa falu felé, ahol a helyieknek adományozunk és eltöltünk náluk egy autentikus estét. Tavaly is volt egy ilyen esténk a porba, tömegbe, sötétbe, a sátrak és autók között mászkáló emberekkel. Talán idén más lesz. Az út javát betonon lehet megtenni, de figyelni kell a buckákra, rohangáló sertésekre, gyerekekre, a falvakban fekvőrendőrökre.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-CxCf2K4yTNo/URf-W3WVS6I/AAAAAAAABAw/-fpCY1MHkFU/s1600/2013.02.08.+151216.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-CxCf2K4yTNo/URf-W3WVS6I/AAAAAAAABAw/-fpCY1MHkFU/s320/2013.02.08.+151216.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
Útközben megelőzzük a 082-es csapatot, akiknek az autója már csak 20-40 között bír menni, így ők nem vállalják már be a földúton való vezetést. Pár száz kilométerrel a cél előtt nem lenne jó, ha az autójuk feladná.<br />
<br />
A határátkelés most egyszerűbbnek ígérkezik, legalábbis tavaly az volt. Itt a legfontosabb az ajándék a vámosoknak, legjobban a baseballsapkának örülnek. Ismét rátaláltam egy szimpatikus lányra az út szélén sétált, akit megajándékoztam lányunk ruháival és ő is örült. Így nagyon jó adni.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-xtxWNnxd_jo/URf7wVpqgCI/AAAAAAAABAg/DeUsGKQb8WI/s1600/2013.02.08.+133932.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-xtxWNnxd_jo/URf7wVpqgCI/AAAAAAAABAg/DeUsGKQb8WI/s320/2013.02.08.+133932.JPG" width="240" /></a></div>
<br />
Megérkeztünk Canjufa faluba, ahol a focipályán volt kialakítva a helyünk, itt azonnal megrohanták a gyerekek az autónkat, kiabáltak rámásztak, hátul felálltak rá, alig tudtunk haladni, még a rendszámtáblánkat is lerúgták, de meg lett a porban.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-xTKicJGoA_Y/URgBbXybYkI/AAAAAAAABBQ/ttcHYs1wESg/s1600/falu_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="184" src="http://3.bp.blogspot.com/-xTKicJGoA_Y/URgBbXybYkI/AAAAAAAABBQ/ttcHYs1wESg/s320/falu_02.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Mozdulni sem lehetett a sok gyerektől, akik kéregetnek, fogdosnak és folyamatosan beszélnek hozzánk. Próbáltam őket lekötni és dalolgatni nekik/velük, amire egészen jól reagáltak, sőt a Boci, boci, tarkát... szépen tudták ismételni hang után, ami nagyon tetszett nekik. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-VSaQWrFc4Cw/URf9c4G2-AI/AAAAAAAABAo/zR8K0eTpS_s/s1600/falu_01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="178" src="http://2.bp.blogspot.com/-VSaQWrFc4Cw/URf9c4G2-AI/AAAAAAAABAo/zR8K0eTpS_s/s320/falu_01.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Két lányka nagyon kiszemelt magának és úgymond le se szálltak rólam, míg adtam nekik lányunk ruháiból néhányat. Pár perc múlva, már abban futottak vissza hozzám boldogan és egész este élvezhettem társaságukat.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-vyc1Ct3VQxg/URgACY_HlYI/AAAAAAAABA8/5zv8cabp4CQ/s1600/2013.02.08.+184106.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="http://1.bp.blogspot.com/-vyc1Ct3VQxg/URgACY_HlYI/AAAAAAAABA8/5zv8cabp4CQ/s320/2013.02.08.+184106.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
A focipálya közepén állt egy platós terepjáró, amit fa rönkökkel kerítettek el és védtek a rendőrök a helyiektől. Erre a platóra kellett tenni az adományokat, melyek oda-vitele is már iszonyú nyüzsgést eredményezett. Az autó körül csillag formában elkezdtek sorba állni az asszonyok, gyerekek és a platón lévő ember próbálta szétosztani az adományokat, aztán kapkodás, belső harcok egy-egy ruhaneműért, majd már a rendőrök sem bírtak a verekedésekkel, pedig fahusánggal verik őket, így az autó kihajtott a tömegből és a focipályáról. Nem szép látvány, ahogy egymást "ölik" a dolgokért, így nehéz igazságosan szétosztani és az adományozás öröme is elvész.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-KWUVWWYDJrU/URja8xBh5zI/AAAAAAAABBs/aUumQDL2hOU/s1600/falu_03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="225" src="http://4.bp.blogspot.com/-KWUVWWYDJrU/URja8xBh5zI/AAAAAAAABBs/aUumQDL2hOU/s400/falu_03.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Rengetegen vannak körülöttünk, szűnni nemakaró létszámban, így a sátorverés gondolata sem jut az eszünkbe, inkább a kocsiba alszunk, ha kell. Szomszédunkban áll a Bátya faluból származó Géza, akinek szuperül fel van szerelve az autója (tetőn van az ágyboksza, hátul van tusolója stb.), de ő nem zavartatja magát a tömegtől és nyugodtan fürdőgatyára vetkőzik, ami hát testes formája és ősz szakálla miatt a helyieknek furcsa látvány, majd nekilát enni és tusolni is. Látványosságként kezelik.<br />
<br />
Találkoztunk egy brazil, fehér családdal, akik itt élnek köztük önkéntesként és két kislánya is már ide született. Mesél nekünk a helyiek szokásairól, feladatuk fontosságáról.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-T05WB9Tctkk/URjdfGXckUI/AAAAAAAABCI/68m1i7xbMd8/s1600/2013.02.08.+165232.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-T05WB9Tctkk/URjdfGXckUI/AAAAAAAABCI/68m1i7xbMd8/s400/2013.02.08.+165232.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Már sötétedik, de még mindig sokan vannak körülöttünk, bár szomszédaink a Mercis fiúk ennek ellenére leverik sátraikat, mi még várunk. Közben távolról dobszóló hallatszik és egy kis ének, majd kiderül, hogy itt van Pákó, akit ismét ünnepelnek, de ki tudja, hogy miért.<br />
Lassan rászánjuk magunkat, hogy sátrat verjünk és megpróbáljunk elmenekülni a tömeg elől a nagy védelmet nyújtó sátrunkba. Nehezen csendesül a tábor, de végre tudunk pihenni, amikor újabb Bamakos csapatok érkeznek nagy hangzavarral és pont körülöttünk verik le sátraikat, így most tőlük nem sikerül aludni és sajnos hajnalban újra nekizendítenek. Nem sokat tudtunk pihenni.</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comGabu, Bissau-Guinea12.2798098 -14.22796719999996612.217749300000001 -14.308648199999967 12.3418703 -14.147286199999966tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-74164762176388083482013-02-07T18:34:00.002+01:002013-02-11T17:34:06.942+01:0014. nap - Terepezés után egy kis pihi...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Reggelre Lászlónak elmúlt a láza, már jobban volt, ami nagyon megnyugtató. Összekészülődünk és közben a tábor szemetét el kezdik meggyújtani, hogy ne maradjon ott, amiből néhány helybéli gyerek és egy öregember válogatja ki a nekik hasznos dolgokat, mint pl. palackok, konzerves dobozok stb. Még néhányból ki is isszák a maradékot, sajnálatra méltó látvány, ezért több Bamakos is visz nekik maradék kenyeret, valakitől kapnak labdát és ruhaneműket. Mi is összeszedünk nekik ezt-azt.<br />
<br />
Elindulunk a magunk tempójában a szavannába, mert egy kb. 150 km-t kell a bozótok, fák, apróbb falvak között megtennünk, hogy elérjünk Tambacounda városba, ahol tankolni tudunk, ivóvizet venni, esetleg végre fürödni vagy internetezni. Mivel sokan jönnek ezen a szakaszon, így sajnos szívjuk egymás porát, ami nem túl jó, hiszen az utat sem lehet így belátni. Próbálunk elszakadni a többi autótól, hogy egyszerűbb legyen az autózás, bár GPS koordinátánk nincsen a tájékozódáshoz, de az irányt tudjuk.<br />
<br />
Idén is láttunk kútnál vízgyűjtő asszonyokat, de már fejlődtek, hiszen csacsikkal húzatják fel az 50 méternél is mélyebb kútból, lyukas vödreikben a vizet, majd a lányok fejükön, vödrökben hordják a falvaikba több kilométeren keresztül.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-gJqnxCeT9-0/URPyRb7oT0I/AAAAAAAAA_o/VzWH9f5EKXQ/s1600/2013.02.07.+123714.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-gJqnxCeT9-0/URPyRb7oT0I/AAAAAAAAA_o/VzWH9f5EKXQ/s400/2013.02.07.+123714.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Hát a víz itt a száraz Szavannában nagy kincs, még nekünk is, hiszen kétszer adtunk vizet Bamakosnak, egyszer Nagy Miklóséknak, mert eresztett a hűtőjük, majd egy motorosnak, aki pihenőjét tartotta a nehéz terepen (már Budapest óta motorozik), mert fogytán volt a vize.<br />
<br />
Menet közben úgy döntöttünk, hogy kiveszünk egy pihenőnapot magunknak és szállást keresünk Tambacounda városba, mivel a mai táborhely innen még kb. 260 km és másnap csak erre Tambacounda felé lehet továbbmenni a következő állomásra, így itt bevárjuk a futamot és pihenünk egyet. Elég volt a sok porból, zötykölődésből.<br />
<br />
Délután 2 órára értünk a városba a hosszú terepezés után, elsőként tankolni mentünk, de az első benzinkútnál elfogyott a diesel. Talán megismétlődik a tavalyi üzemanyaghiány? Már megyünk is át a város másik végében lévő kúthoz, ahol hála sikerül megtankolnunk. Váltani is szeretnénk, látunk is egy irodát, de 14:20-kor nyit, ezért várunk egy kicsit. Ott érdeklődtünk szállás iránt is.<br />
<br />
Így találnunk rá az Oázis Hotelre, ahol kis bungalókban vannak a szobák, központban egy medencével és még wifi is van, így örömmel maradunk. Befoglaltuk a szobát, ami légkondis és még hűtő is van benne, ami nem működik, majd a medence partján szerettünk volna rendelni hideg sört, de nincs vagy mango juice-t az étlapról, de az sincs, akkor egy omlettet, amit láttunk a többiek asztalán, de hát már az sincs. Ez az afrikai felkészültség már csak ilyen...<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-YP8vVdreKMM/URPzD7wmHSI/AAAAAAAAA_w/m0RU0TJH_fc/s1600/2013.02.07.+175852.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-YP8vVdreKMM/URPzD7wmHSI/AAAAAAAAA_w/m0RU0TJH_fc/s400/2013.02.07.+175852.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Az afrikai körülményekről még annyit, hogy ez itt egy igényes szállodának számít mégis a szék beszakadva, a wc-deszka nincs lecsavarozva, a víz nem mindig folyik, így samponosan állsz és vársz, a légkondi zörög stb...<br />
Annyira megtelt a szálloda a Bamakosokkal, hogy akinek nem jutott bungaló, az a medence szélén verte fel sátrát.<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 160 km (terepen)</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comTambacounda, Szenegál13.7688889 -13.66722219999996913.7071999 -13.747903199999969 13.8305779 -13.586541199999969tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-77157834201773038852013-02-06T17:34:00.000+01:002013-02-11T17:36:39.008+01:0013. nap - A szavanna varázsa...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Hajnalban sípszóra ébredtünk, mert a versenykategóriásokat így ébresztették. Lustán kászálódtunk ki a sátorból és meglepetésünkre pont a sátrunk mellett a helyiek portékáikat szépen kipakolták a földre pokrócaikra és kedvesen invitáltak minket vásárlásra.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-NEfDuROYPOY/URPaAvrMyvI/AAAAAAAAA-A/QzJXAdnyR0o/s1600/2013.02.06.+072216.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-NEfDuROYPOY/URPaAvrMyvI/AAAAAAAAA-A/QzJXAdnyR0o/s400/2013.02.06.+072216.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Volt köztük egy nagyon szép lány, akinek Reni lányunk ruháiból adtam néhányat, ő pedig örömmel fel is próbálta, nagyon csinos volt benne, viszonzásként adott érte karkötőket és megadta e-mail címét is, sőt a mobiljával kérte, hogy csináljunk közös fotót. Hát nem gondoltuk volna, hogy itt az "isten háta-mögött" van olyan fiatal, akinek van e-mail címe. Kedvesen elbúcsúztunk tőle és nagyon jó érzés, hogy egy ilyen kedves és szép lánynak tudtunk segíteni lányunk ruhájával.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-vdGFhRW4hSg/URPaiMhmu_I/AAAAAAAAA-I/OgEgkjHVGLE/s1600/2013.02.06.+074910.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://4.bp.blogspot.com/-vdGFhRW4hSg/URPaiMhmu_I/AAAAAAAAA-I/OgEgkjHVGLE/s400/2013.02.06.+074910.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-0MTzxXI94Ho/URPbEDf1SdI/AAAAAAAAA-Q/jtiWhtfJcMQ/s1600/2013.02.06.+075822.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-0MTzxXI94Ho/URPbEDf1SdI/AAAAAAAAA-Q/jtiWhtfJcMQ/s320/2013.02.06.+075822.JPG" width="213" /></a></div>
<br />
Közben a táborba bóklászó egyik fekete-kendős férfi a sátrunk mellett kb. egy méterre a botjával lökdös valamit a földön, látszólag egy apróbb kígyónak tűnt, de aztán kiderült, hogy egy tenyérnyi skorpió az, aki feltartott farkú, dühös pozíciót vett fel. Azonnal mindenki körbeállta és fotózta. Sokan strandpapucsba vannak, így megdöbbentek, hogy mennyire jól álcázza magát, hiszen teljesen azonos a színe a talajjal. És ez a sátrunk mellett történt, még jó hogy nem bújt be hozzánk véletlenül, vagy akár rá is léphettünk volna. Hát erre most már jobban odafigyelünk, cipőt nem hagyjuk a sátor előtt stb.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-obspOaxN-Ak/URPb_FdGfGI/AAAAAAAAA-Y/ttX-95wm3ME/s1600/2013.02.06.+081020.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="222" src="http://1.bp.blogspot.com/-obspOaxN-Ak/URPb_FdGfGI/AAAAAAAAA-Y/ttX-95wm3ME/s400/2013.02.06.+081020.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Ma ismét egyedül vágtunk neki a távnak, melyet elsőként betonon kezdtünk, de gyorsan, a kátyúk miatt még nappal sem lehet haladni. Mivel nem reggeliztünk, így az útról letérve egy árnyas fánál megálltunk, hogy piknikezős reggeliben legyen részünk, távol az emberektől.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-pYVvfdE321U/URPmureeJCI/AAAAAAAAA_I/2OkBLsxtOxQ/s1600/2013.02.06.+100512.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://4.bp.blogspot.com/-pYVvfdE321U/URPmureeJCI/AAAAAAAAA_I/2OkBLsxtOxQ/s400/2013.02.06.+100512.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Mivel a szavannán rallyzést mindenképpen szerettük volna, így levágtuk az utat egy általunk kigondolt szakaszon, aminek levezetőjét is már igen nehezen találtuk meg. Mivel ezeken a földutakon általában csacsifogatosok hajtanak, ezért ezek nem túl szélesek, össze-vissza kanyarognak, kerülgetve bokrokat, fákat és szerteágazóak, ezért sokszor nehéz eldönteni a helyes útirányt. Itt-ott homokos, majd fatörzsek leszáradt része áll ki a földből vagy a tüskés bozótok ágai karistolják az autó oldalát és haladni csak lassan lehet rajta.<br />
<br />
Több falucskán is áthajtottunk és néhány helyen kérdezősködtünk is, hogy valóban jó irányba megyünk-e. Az egyik falunál csak asszonyok, fiatal lányanyák és gyerekek jöttek elénk, látszólag nagyon meglepődve, hiszen ilyen furcsaságot, mint mi még nem láttak. Adtunk nekik cukorkát, szappant, foszforeszkáló karperecet, házi készítésű sós sütit (Anyukám sütötte) és cserébe beinvitáltak a körbekerített privát területükre. Kedvesen leültettek minket a kunyhó előterében kialakított bridzsre, majd látván a gyerekeket eszembe jutott, hogy van nekünk színes ceruzánk és füzetünk is, így behoztam nekik, de megdöbbenésünkre még a felnőttek sem tudták, hogy mire jó. Én elkezdtem vele színes nyuszifigurát rajzolni és adtam oda nekik is a ceruzát, hogy próbálják, de nehezen értették meg, hogy mit csináljanak vele. Talán megzavarjuk ezzel őket, de ha megjönnek a férfiak és lesz köztük valaki, aki látott már ilyet és ennek hatására valamelyik gyerek még akár iskolába is fog járni. Ki tudja, hogy mit válthat ez ki belőlük. Időnk szűkös, ezért megköszönjük a vendéglátást és elköszönünk tőlük.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-JOCt1BZHk2s/URPc8IiZlAI/AAAAAAAAA-g/bUraZJdDnao/s1600/2013.02.06.+145558.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-JOCt1BZHk2s/URPc8IiZlAI/AAAAAAAAA-g/bUraZJdDnao/s400/2013.02.06.+145558.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-lXkJ2K0fXjs/URPdPBHWGkI/AAAAAAAAA-o/LeE-mlyPS9g/s1600/2013.02.06.+151804.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-lXkJ2K0fXjs/URPdPBHWGkI/AAAAAAAAA-o/LeE-mlyPS9g/s400/2013.02.06.+151804.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Már-már azt gondoljuk, hogy nincs sok hátra az útból, - mert azért nagyon fárasztó cikázni a bozótok és fák között - amikor Mamari faluból valószínűleg nem a jó úton jöttünk ki, így egy rövid szakaszt vissza kellett mennünk, hogy megtaláljuk a helyes utat. Végre beérkeztünk a megadott Fette Fouru falucskába, ahol már dobolnak is a helyi fiatalok és csak néhány Bamakos autó állt. Kiszállunk mi is, de annyira tetszik nekik a fehér ember és a beszédünk, hogy szinte folyton nevetnek. László fotózza őket, aminek a visszanézése még nagyobb örömöt jelentett nekik, ezért már mindenki akart egy fotót magáról, hogy megnézhesse. Nagy volt a vidámság és a ricsaj körülötte.<br />
Mivel itt adományokat fogunk adni és a táborhely még odébb van, ezért tovább haladunk kb. 2 km-t a baobab fa alatti placcra, ahol még csak néhány Bamakos veri fel sátrát, így van terület és végre világosság, hogy kiválasszuk a táborhelyünket.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-rFcsg_sL43w/URPdywhN32I/AAAAAAAAA-w/x7SYnVXleIQ/s1600/2013.02.06.+184744.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://4.bp.blogspot.com/-rFcsg_sL43w/URPdywhN32I/AAAAAAAAA-w/x7SYnVXleIQ/s400/2013.02.06.+184744.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Ismét lapátos szar eltakarítás (na meg skorpió mentesítés), majd sátorépítés és főzőcske. László hamar elfárad, ami nem csoda, hiszen igen fárasztó vezetés volt a mai, ezért hamar elalszik. Én is csak a blogot írom meg gyorsan, hogy ne maradjak le addig, míg végre internethez jutunk. Lefekvéshez készülők, amikor kiderül, hogy Lászlónak hidegrázása van és lázas, így gyorsan gyógyszert adok neki és jól bebugyoláljuk. Remélem reggelre jobban lesz. Nekem meg a jobb karomon kiütések vannak, mint a nagyobb szúnyogcsípések, pedig isszuk a fertőtlenítő pálinkát.<br />
<br />
Az éjszaka iszonyú, hörgős kiabálásra ébredtünk, ami pont a sátrunk mellől hallatszott. Nem mertem kinézni, hátha egy helyi pásztor akar kéregetni és esetleg nyomorék is, mert a hang, amit adott olyan volt. Reggel derült ki, amikor a szomszédainktól érdeklődtem és kiderült, hogy valaki holdkóros és ő kiabált az éjjel, de nem tudták felkelteni, hogy maradjon csendbe. <br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 300 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comSzenegál14.497401 -14.45236199999999410.5650665 -19.615935999999994 18.4297355 -9.2887879999999932tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-314994128746807342013-02-05T17:27:00.000+01:002013-02-07T18:47:20.172+01:0012. nap - Határátlépés Afrika módra...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Mai napunk a türelemről fog szólni, hiszen az átkompozás a Szenegáli oldalra, a ki- és beléptetési procedúra biztosan hosszadalmas lesz. Viszonylag kényelmesen ébredünk, összepakolunk és nekivágunk a városi kavalkádnak. Elsőként bagettet veszünk a tavalyról ismert pékségben, amit azóta felújítottak, bár még mindig a földről adják a kenyeret és a papírt hozzá, viszont istenien ropogós<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-Q6YtnWdeeVI/URPYgXqpRtI/AAAAAAAAA9s/jkn1CavXmU4/s1600/2013.02.05.+082236.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-Q6YtnWdeeVI/URPYgXqpRtI/AAAAAAAAA9s/jkn1CavXmU4/s400/2013.02.05.+082236.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
A városból való kikeveredés nem egyszerű, hiszen a GPS nem mutat utcákat, csak az irányt tudjuk. Próbálunk főúton maradni, hiszen az biztosabban kivisz a városból. Közben csacsis fogatok, bagettet fejükön vivő férfiakat, sódert áruló teherautókat, asztalos műhelyeket, gumis műhelyeket és még ki tudja mit látunk a poros út mentén. Végre kijutunk a városból, de az út állaga egyre rosszabb. Tele van kátyúval, a széle le van repedezve és a szembejövők nem szeretnek lehúzódni, hogy a keskeny, jobbnak ítélt szakaszon maradjanak. A környezet itt-ott homokbuckás vagy elláthatsz a nagy semmibe, viszont a homokot nagyon fújja a szél, az út csíkosan homályos a ráfújt homoktól. Sok helyen látunk összetört, kigyulladt autókat, megrogyott teherautót vagy például az egyik ellenőrzőpontnál két autónyi, felfegyverkezett katona állt, autóra szerelt gépágyúval, bemaszkolt fejjel, ami igen bizarr látvány.<br />
<br />
Igyekszünk a kátyúkat kerülgetve elérni Rossot, ahol a rendőrök már terelik is a Bamakos autókat egy városszéli, poros útra, ahonnan mi külön sorból mehetünk a határra a kompolásra. Hát a sor hosszú és közben a 11 órás tűző nap süt ránk, semmi árnyék nincsen, de tudjuk, hogy ez több órás várakozás lesz, így beszélgetések alakulnak ki. Várakozunk és néha néhány métert haladunk csak előre. Katonák állnak az autók között és sorra kadót kéregetnek, mi inkább adunk, mint belénk kössenek.<br />
<br />
Lassan eljutunk a komp előtti térre, ahol elkérik mindenki útlevelét, majd újabb várakozás következik. Az autókat átterelik egy másik placcra, mert állítólag ott lesz a vám- és autó-ellenőrzés. Ismét várunk, majd végre megérkezik az útleveles ember, akitől visszakapjuk, így kiosztás, majd jönnek a vámosok azok is ellenőrzik az útlevelet, majd felírják a rendszámot, majd jön egy másik az egy listából pipálja ki az autókat, majd várakozás, közben jönnek kadóért, telefonkártyát árulnak, pénzt akarnak váltani, nincs nyugta az embernek.<br />
Mivel maradt egy kis ogujánk (Mauritán pénz), ezért László próbál alkudozni, de nagyon rosszul akarják váltani, nem közelítenek az elképzelések, ezért elszalad egy másoktól megtudott bódéhoz, hogy majd ott váltson. Közben pechünkre pont elindították a sort a kompra fel. Hát ez így nem oké, hiszen nélküle nem hajthatok fel, így nyomom a dudát, hátha tud igyekezni. Sajnos a katonák már nem engedtek fel a kompra, így erről lemaradtunk, ami plusz fél óra várakozás és hát már 16:30 van.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-ggeB8juBDSA/URPY3XW0CmI/AAAAAAAAA94/CKtC1SxR1Oo/s1600/2013.02.05.+155354.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-ggeB8juBDSA/URPY3XW0CmI/AAAAAAAAA94/CKtC1SxR1Oo/s400/2013.02.05.+155354.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Ismét várakozunk, majd végre a kompon vagyunk, ami lassan átpöfög a túloldalra, majd ott leterelnek minket egy parkolóba, ahol újra a várakozás kezdődik. Egy vámos elkéri az útleveleinket, majd László beszalad egy épületbe ügyet intézni. Itt még erőszakosabban kéregetnek, szólongatnak, rátapadnak az ablaküvegre, kopogtatják, körbefogdossák az autót és ezt sorba jön egy újabb, aki végigcsinálja. Most is úgy írom a blogot, hogy közben lógnak az autón a gyerekek, nyalogatják az üveget és jönnek a kéregetők és hiába nem foglalkozol velük, ők akkor sem adják fel.<br />
<br />
Talán az útból ezt a részt nem kedvelem a legjobban, mert nincsen privát szférája itt az embernek, nehéz kipihenni a megviseltetéseket, hiszen vagy táborozunk a Bamakosokkal a pusztában, úgymond egymás "valagában" vagy lógnak rajtad a helyiek. Esélyed a magányos pihenésre csak egy esetleges szállodai szobában lehetséges, ami hát ritka lehetőség. Innentől legközelebb Bissauban lesz ilyen, így türelmesnek kell maradni.<br />
<br />
A várakozás közben, a mellettem lévő helyi kisbuszos sofőrje is megunta már, hogy lógnak az autónkon, így rájuk szólt, amire lekoptak végre, megköszöntem neki, de újra jöttek és hála újra rájuk szólt, így kedveskedésből adtam neki egy baseballsapkát és tovább várakoztunk. Valószínűleg ők is határátlépés miatt várakoznak és hát a busz egyik hölgy tagja igen mérges, mert miattunk nagyon lelassult az ügyintézés. Ezt a sok időt már a helyiek is sokkalják, de hát ez van. Várunk tovább.<br />
<br />
Néhány Bamakos unalmában konzerves dobozzal focizik a helyi gyerekekkel, közben alkonyodni kezd és egyre kevesebb Bamakos autó van már a parkolóban. Na meglátom Lászlót, aki boldogan robog a papírokkal, végzett, így megyünk. Izgatottan meséli el, hogy milyen tortúrája volt az ügyintézéssel, mert egy bizonyos nagykönyvbe nem találták meg a nevünket, ezért egy magyarul beszélő, fekete lányt kért meg, hogy segítsen neki valami papírt kitölteni, majd egy másik embernél ismét sorba állni, hogy ő megnézi a papírokat, de mindig valaki hozzászól, így elterelődik a figyelme és ezért minden nagyon lasssan halad. Egy kis szerencsével, addig kevergették össze-vissza az útleveleket, míg mi felülre kerültünk és ezzel a véletlenszerű manőverrel, sikerült azokat is megelőznünk, akik azzal a komppal jöttek át, amiről mi lemaradtunk.<br />
<br />
Elindulunk az alkonyodó Szenegálba, egy kis pénzért kinyitják nekünk a határ vaskapuját és elénk tárul a fekete valóság. Színes kavalkádban szinte hömpölyög a tömeg, mindenhol árusok, szemét, por. Viszont meglepődésünkre tavaly óta megcsinálták az utat, így biztatóbb az előttünk álló kb. 100 km megtétele, hogy a kijelölt táborhelyre érjünk. Ahogy távolodunk a határtól, úgy kezd keskenyedni az út, megtűzdelve itt-ott kátyúval és sajnos a sötétségben ismét a csacsifogatosok, szürke-marhák és emberek kivilágítatlan rajzolatát kell nagyon figyelnünk. <br />
<br />
Végre megérkezünk Podorba, ahonnan le kell térnünk az útról a szavannába a táborhelyig, csak ebben a fekete sötétségben nehéz rátalálni a bódék és emberek között a megfelelő földútra, aztán László dönt és lemegyünk a poros, csacsifogatos mellékútra, ahonnan a GPS szerinti irányba behatolunk a szavannába, homokos talajon kell a fákat, bokrokat kerülgetni, itt-ott gumi- és üvegdarabok, szemét és a homok is néhol egyre mélyebb. A vak sötétségben előtűnnek a reflektorok fényei, ahogy a többi Bamakos autó is keresgéli a helyes irányt, utol is érünk egy csapatot, de láthatóan nem jó felé haladnak, így balra meglépünk tőlük, mert tutira ott lesz a tábor és IGEN, megérkeztünk.<br />
<br />
Pont a 042-es Zoli és Csilla mellé állunk be, akiket üdvözlünk és ismételten megköszönjük nekik a B2 Beachi segítségüket, adunk is nekik egy palack házi pálinkát hálából, ami talán pont jól is jön nekik, hiszen Zoli nagyon fájlalja a hasát. Kicsit beszélgetünk, majd megkeressük a szimpatikus alvóhelyünket, ami éppen a 009-es Apa-lánya mellett van. Elsőként lapáttal megtisztítjuk a talajt a sok szartól, tüskés ágtól, majd kipakolunk, mert ma meleg ételre vágyunk, így a menü egy sűrű, paradicsomleves lesz. Közben megérkeznek a helyi fiatalok, leginkább lányok, akik szolidan próbálnak barátkozni, adunk is nekik Hunland-os foszforeszkálós karperecet, meg jegyzettömböt és közben videózunk. A hőmérséklet is kellemes a piknikezéshez, így szívesen ücsörgünk még a csillagos ég alatt. <br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 315 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comPodor, Szenegál16.2211253 -14.47233010000002214.2690338 -17.05411710000002 18.173216800000002 -11.890543100000022tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-46561932225091281502013-02-04T16:06:00.003+01:002013-02-07T18:48:54.296+01:0011. nap - B2 Beach fogságából...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-OwZc6UjJ1Ck/URAB2eMyMNI/AAAAAAAAA7E/oDKrSI4Cl3I/s1600/2013.02.04.+074234.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-OwZc6UjJ1Ck/URAB2eMyMNI/AAAAAAAAA7E/oDKrSI4Cl3I/s400/2013.02.04.+074234.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Reggel 7:30 felé ébredeztünk, mert szóltak, hogy szedjük hamar össze magunkat, mert a víz ismét felfelé jön, így mihamarább ki kell menni a B2 Beachről. Gyors pakolászás, de ismét a homok visszatart minket az indulástól, így mentésre szorulunk. Már csak néhány autó és a katonák maradtak ott, de szerencsénkre akadt segítő, akik már este is kihúztak a bajból. Látszólag persze nem örülnek neki, hiszen így ők sem tudnak miattunk haladni, de azért nem hagynak ott minket. Kirángatnak a kemény homokos részre és már sietünk is, hogy a dagály előtt elérjük a partról kihajtót, hiszen nem szeretnénk itt ragadni.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-5Lo94RI_EUI/URACpC7aviI/AAAAAAAAA7M/H7MX6ZRWNCk/s1600/2013.02.04.+080852.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-5Lo94RI_EUI/URACpC7aviI/AAAAAAAAA7M/H7MX6ZRWNCk/s400/2013.02.04.+080852.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
László ismét beindul és nyomja neki, mert a lendületben jobban megy az autó, de idén több a víz-mosott hullámzó, azaz buckás rész van, ami ugyancsak megdobja az autót, főleg nagy sebességnél. Próbálom fékezni a szövegemmel, nem nagy hatással, míg egy keményebb, kb. 15 cm-es homokfalat nem tudott kikerülni és nekicsapódott a bal első kerekünkkel, ami rögtön defektes is lett. Hoppá, na most mi lesz, hiszen a víz egyre feljebb van már és hát a kerékcserére nem sok időnk van. Megpróbál a lehető legmagasabb pontra felállni, ahol még kemény a talaj. Persze én bemondom CB-n, hogy a 049-esnek defektje van, de még vannak mögöttünk, akik tudnak benne segíteni, hiszen megelőztük őket.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-Z677YaA-eS0/URAM-aUwNcI/AAAAAAAAA8U/3as-pF6T_yc/s1600/b2_04.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="356" src="http://3.bp.blogspot.com/-Z677YaA-eS0/URAM-aUwNcI/AAAAAAAAA8U/3as-pF6T_yc/s640/b2_04.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Már pattanunk is ki az autóból és dobáljuk ki a csomagokat, hogy ki tudjuk venni a pótkereket. A homokban az emelő besüllyedne, így a homokvasat tesszük alá (ismét hasznunkra vált, hála Lacinak), közben beérnek minket a korábbi segítőink és ismét indul a csapatmunka, még az egyik katona is beáll a csapatba, bár ő látszólag nem túl nyugtalan a dagály miatt, csak mutogatja a vizet. Mentő csapatunk férfi tagja, már kézzel emeli az autó elejét, hogy aláférjen az emelő és a homokvas is, majd a levétel után meg kiásták a kerék helyét, hogy ne kelljen magasabbra megemelni az autót. Köszönjük ismét neki a segítséget.<br />
<br />
Hát túl vagyunk a kerékcserén, már csak a megfelelő kihajtót kell megtalálnunk, amin tudjuk, hogy ismét elakadásveszély lehetséges. Mielőtt nekiugranánk leállunk és begyalogoljunk a szakaszt, közben a halász falucskából már jönnek is a helyiek, hogy némi kadót kérjenek és közben mutogatják az irányt, hogy merre menjünk. Lendületet veszünk és nagy gázzal túljutunk a kritikus részen. A falu szélén már konvojba állnak a Bamakos autók és bevárják a teljes stábot, mert innentől ismét csak a katonai kísérettel haladhatunk tovább.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-RG9NxjMktOI/URADf4tT7fI/AAAAAAAAA7U/UOoaoXTiQEU/s1600/2013.02.04.+093712.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-RG9NxjMktOI/URADf4tT7fI/AAAAAAAAA7U/UOoaoXTiQEU/s320/2013.02.04.+093712.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
A sorbaállás közben előkerülnek a légkompresszorok, hogy a homok miatt leengedett kerekeket felfújjuk. Szerencsénkre, nekünk is adtak kölcsön egyet. Lassan végre elindul a konvoj a város melletti szállásunk felé egy poros földúton haladon a tenger felé. A tűző nap alatt előtűnnek a Bamakos autók és sátraik. A Campingnek nevezett placcon, csak egy épületecske áll és egy bódé tetején lévő tartályba pedig éppen öntik be a tengervizet (ezt utólag tudtuk meg) vödrökből, az a tusoló.<br />
<br />
Barátsággal üdvözölnek a 052-es fiúk és a székely csapatok is, akik még egy tányér meleg levessel is megkínálnak minket egy kis élménybeszámolóért cserébe. Jól esik a leves és az érdeklődés is, de tudjuk, hogy haladnunk kell a városba, mert gumit kell szereltetnünk. Elköszönünk tőlük és indulunk "magányosan" a városba. Mivel tavaly már a Bulangás fiúkkal egy kedvező szálláshelyen voltunk, így megcélozzuk azt most is és csak a szállás megléte után megyünk szereltetni, váltani és tankolni.<br />
Mivel a GPS-ben semmilyen utca jele nem szerepel már, ezért csak az irányt tudjuk tartani, de a poros, szegényes utcákba kanyarogva végül odatalálunk és már nyitják is a vaskaput, hogy be tudjunk állni a zárt udvarba. Megmutatják a szobát (egyenlőre sötétben, mert csak 5 után lesz áram), ami a tavalyival szemben lévő lesz és még tusoló is van benne. Szuper, boldogság (bár ezt a szobát Európában nagyon lehúznák, de ez itt Kánaán). Megérdeklődjük, hogy hol van gumiszerelő (a következő sarkon lesz), hol lehet váltani (kb. 100 méterre) és már megyünk is intézni.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-LdO30oqgwo4/URAEk_EGSbI/AAAAAAAAA7c/bhGf8buYIn8/s1600/2013.02.04.+134432.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-LdO30oqgwo4/URAEk_EGSbI/AAAAAAAAA7c/bhGf8buYIn8/s320/2013.02.04.+134432.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
A gumis műhelynek a kilógatott felnik díszei a cégére, így hamar meglátjuk. Készségesen és azonnal nekilátnak, feszítővassal, nagykalapáccsal és számunkra ismeretlen módszerekkel, a felnin lévő sérülés résébe egy nejlonzacskó darabkáit tömködik, felfújják a gumit, majd vízlocsolásos módszerrel mindkét oldalát átellenőrzik. A felni és a gumi között szivárgást találtak, ezért egy óriási pajszerral rávágtak a gumira és már kész is. Egy kis alkudozás, fizetünk, kadót adunk és robogunk tovább váltani és tankolni. Sajnos sok a ragadós ember, vagy eladni vagy koldulni akarnak és már tapadnak is rád. Végre megtaláljuk az autómosós fiút is az út mentén, így már szépülünk is, de inkább a tengervíz és por keverékétől szeretnénk megszabadulni. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-nr9xpUz1qPM/URAFW-EMxJI/AAAAAAAAA7k/Um9PclkBH6I/s1600/2013.02.04.+142218.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-nr9xpUz1qPM/URAFW-EMxJI/AAAAAAAAA7k/Um9PclkBH6I/s320/2013.02.04.+142218.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Visszaérkeztünk a szállásra és beültünk a hűs kerti helyiségbe, hogy egy kicsit wifizzünk. Vannak itt már Bamakosok is, így már kezd kialakulni egy kis traccsolás. A net nem túl gyors, de próbálok még fotókat is feltölteni.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-INDrTesIbII/URC7xSW7LuI/AAAAAAAAA88/FvtLlbFkDVc/s1600/2013.02.04.+194206.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-INDrTesIbII/URC7xSW7LuI/AAAAAAAAA88/FvtLlbFkDVc/s320/2013.02.04.+194206.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Itt tudtuk meg, hogy mi fán terem a wifi:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-3nG8itGsxXY/URC65qZjMJI/AAAAAAAAA8s/TzqLEexgVGM/s1600/2013.02.04.+193004.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-3nG8itGsxXY/URC65qZjMJI/AAAAAAAAA8s/TzqLEexgVGM/s320/2013.02.04.+193004.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Ez pedig a villanyfa, ami ha megnő villanyoszlop lesz:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-U0I5U99l30Y/URC8-gA-cOI/AAAAAAAAA9M/7-y160X5etY/s1600/2013.02.05.+074820.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-U0I5U99l30Y/URC8-gA-cOI/AAAAAAAAA9M/7-y160X5etY/s320/2013.02.05.+074820.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 155 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comNouakchott, Mauritánia18.0840609 -15.97842000000002817.8425309 -16.301143500000027 18.3255909 -15.655696500000028tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-58567277143337932842013-02-03T15:58:00.000+01:002013-02-07T18:51:57.684+01:0010. nap - Az Atlanti-óceán partján...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-wVZAHxdgd_U/UQ_Toz1KAjI/AAAAAAAAA6w/YmZIP6zT-DU/s1600/2013.02.03.+075648.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://3.bp.blogspot.com/-wVZAHxdgd_U/UQ_Toz1KAjI/AAAAAAAAA6w/YmZIP6zT-DU/s400/2013.02.03.+075648.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Még sötétben elkezdett a tábor ébredezni, hiszen a versenyesek eltérő, hosszabb és nehezebb útvonalon mennek ma, mi túrások pedig indulunk a B2 Beachre. Ismét konvojba gyűjtik az autókat és mindenkitől megkérdezik, hogy melyik variációt választja:<br />
1. Bemennek Nouakchott városba és ott időznek 2 éjszakát, amíg a többiek beérik őket. <br />
2. A Banc Darguin Nemzeti Parkon keresztül, terepezős szakaszokon közelítik meg a B2 Beachet.<br />
3. Betonútról lekanyarodva, egy rövid terepezéssel a B2 Beachre.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-OPfjWeIrwQg/UQ_Qiz6zzDI/AAAAAAAAA6g/aYLOpyoXpvs/s1600/2013.02.03.+090804.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-OPfjWeIrwQg/UQ_Qiz6zzDI/AAAAAAAAA6g/aYLOpyoXpvs/s400/2013.02.03.+090804.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Mi mindenképpen szeretnénk lejutni a B2 Beachre, mert tavaly is nagy élmény volt, de magunkba nem vállaljuk be a terepezést. Mi is odamegyünk a Nemzeti Park bejáratához, de mivel ismerőst nem találtunk ott, bár sok Bamakos várakozott, mégis úgy döntöttünk, hogy nem vállaljuk be ezzel az autóval a nehézségeket. Igazán nagyon alacsony az autónk és nehéz is, az pedig elvárhatatlan, hogy minket kelljen folyton menteni, így magunkba elindulunk a betonon, mert közben a többi variációs konvoj elindult már.<br />
<br />
Tépünk rendesen, hátha utolérjük őket és pont egy lekanyarodónál utolérjük a 051-et, 012 (Andi és Csabi, Apa lánya) és 009-et (Árpi és Tomi), akik ugyancsak leszakadva, külön autókáztak a többiektől, így hozzájuk csapódunk mi is. Mivel ők sem első Bamakosok, így van valami ötletük, hogy merre menjünk le a B2 Beachre. Rátaláltunk egy most épülő, széles, már letaposott útra, ami hosszan bevisz az óceán irányába, bár kicsit visszább, de nagyon jól haladunk. Közben munkagépeket is kerülgetünk és sajnos az út minősége is rosszabbodik, azaz homokos földútra vált, ahol ugyancsak pörögnek a kerekek. Mindenki nyomja neki, hogy túljusson a kritikus szakaszokon, de ahogy az egyiknek vége már következik a másik. A mi autónk is bírta, míg túl mély nem lett a nyom, mert akkor az alja fennakadt. Ismét ásás következik, elő a homokvasat, amit a tavalyi NoPara csapatból Csongrádi Laci jóvoltából tudunk most használni, hála és köszönet nekik érte.<br />
<br />
Útitársaink, Árpi és Tomi nagyon rutinosan állnak a feladathoz, már jön is vissza a Toyota Land Cruiserrel, hogy kihúzzon minket a homokból, ami sikerül is. Közben iszonyú meleg van és a parti szakaszon kócsagok, szürke-gémek halásznak, kellemes látvány. Józsiék ismét az immobilizerrel küzdenek, de Tomi megtalálta a megoldást nekik. Mivel a víz láthatóan felfelé jön, ezért egyeztetünk, hogy mit tegyünk, előre vagy vissza. Tomiék szerint ameddig jó az út haladjunk csak tovább, így bevállalja mindenki. Szerencsénkre valóban innentől már kemény homokon haladtunk tovább, míg eljutottunk, ahhoz a bizonyos parti lejáróhoz, ahonnan már közvetlenül a víz mellett kellene autózni, de hát a dagály miatt ez most nem aktuális, ezért leparkolunk és nekilátunk piknikezni. Közben beérnek minket azok az autósok is, akik a Nemzeti Parkon keresztül jöttek, így ők is leparkolnak a parti szakasz előtt. Akinek kedve van fürdőzik, van aki olvasgat vagy eszik, előkerülnek a kempingszékek, asztalok, néhány óra pihi vár itt ránk. László megcsinálja az autó gyors-szervizét is, légszűrőcsere, olajszint ellenőrzés, most van rá idő.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-ZyoYlcuwOls/UQ_RUDJgVLI/AAAAAAAAA6o/5YA2vmFrCE8/s1600/2013.02.03.+160534.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-ZyoYlcuwOls/UQ_RUDJgVLI/AAAAAAAAA6o/5YA2vmFrCE8/s400/2013.02.03.+160534.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-Qch2b6DoRzI/URPoA-KkoZI/AAAAAAAAA_Q/16V9K9AxGdY/s1600/2013.02.03.+180544.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-Qch2b6DoRzI/URPoA-KkoZI/AAAAAAAAA_Q/16V9K9AxGdY/s400/2013.02.03.+180544.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-WeXegzUE5Zs/URAG7jW1lUI/AAAAAAAAA7s/g6-VD8Wg4bc/s1600/2013.02.03.+172524.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-WeXegzUE5Zs/URAG7jW1lUI/AAAAAAAAA7s/g6-VD8Wg4bc/s400/2013.02.03.+172524.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Már a nap kezd lemenni és még mindig magasan áll a víz. Tomiék persze vagányul már nekivágtak a szakasznak, de magányosan. Van néhány "öreg-csóka", akik szerint még várjunk, de mi nagyon szeretnénk még videózni és hát ahhoz fény is kell, ezért kipróbáljuk a talaj keménységét. Andi és Csabi velünk tartanak, bár ezen a szakaszon ők még eddig nem autóztak, valahogy ez kimaradt nekik, így nagyon számítanak a rutinos segítségre. CB-n tartjuk a kapcsolatot és próbáljuk segíteni őket tanácsainkkal. Nagy az izgalom, mert csak ez a két autó indult el és a víz még igen közel nyaldossa a partot, így egy keskeny sáv az, amin valóban jól lehet haladni. Persze Lászlónak ismét beindult a sebességláza, így még ez is fokozza bennem a veszélyérzetet, hiszen az én oldalamon a hullámok fel-fel csapnak az autó oldalára és közben egyre sötétebb is lesz. Andiék hangján is érződik az izgalom, így próbáljuk CB-n egymást nyugtatni, már nagyon várjuk, hogy a tök sötétben végre meglássuk a táborhely fényeit, míg lassan előbukkan 2 db autó (Litvánok) a parton. Nagy gázzal nekiugrunk mi is, hogy kijussunk a placcra, de mindkét autó fennakadt.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-D5m7TUM3aAk/URAKacM-ELI/AAAAAAAAA8E/JSagZ6Vw4s8/s1600/b2_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="356" src="http://2.bp.blogspot.com/-D5m7TUM3aAk/URAKacM-ELI/AAAAAAAAA8E/JSagZ6Vw4s8/s640/b2_02.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/--Q87LQdAEJo/URALFcO8whI/AAAAAAAAA8M/MXJT5AuGzGU/s1600/b2_03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="356" src="http://2.bp.blogspot.com/--Q87LQdAEJo/URALFcO8whI/AAAAAAAAA8M/MXJT5AuGzGU/s640/b2_03.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
Végre kifújhatjuk magunkból az izgalmat, hiszen innen már nem megyünk sehová, így kényelmesen nekilátunk a kimentéseknek. Csabiék autóját némi ásás, homokvas és tolás után kilöktük, de sajnos a miénket többszöri rántásra is, igen nehezen és a közben beérő férfierő segítségével tudtuk csak kimenteni a mély homokból.<br />
<br />
Lassacskán a sötétben sorra megérkeznek a többiek is, de ők katonai kísérettel, csak lassan tudtak autózni. Ismét beáll a tábori hangulat, előkerülnek a főző alkalmatosságok, végre eszünk egy kis meleg levest, sátrat állítunk és alszunk.<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 280 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-19610933226449999112013-02-02T13:58:00.003+01:002013-02-07T18:52:43.020+01:009. nap - A ráktérítőn túl...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Ez a sátoros est, most nem volt annyira hideg, mint a korábbi, így vacogásmentes éjszakánk volt. A tábor ébredezett és lassan beindultak az autók, kinek mennyire volt sietős az indulás. Mi szokásunkhoz híven nem kapkodtuk el, szabadtéri arc- és fogmosás, kávézás, majd elpakoltuk dolgainkat. Érkezett a hír, hogy a következő este koordinátái megváltoztak, így megkérjük Bénit, hogy írja fel, majd indulás előtt beírjuk a GPS-be. Szomszédaink már elindultak és véletlenül itt hagyták műanyag székeiket, így Józsiék pakolóművészként, bepréselik az autójukba.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-VjFHq9tfi4I/UQ0QGcfsZzI/AAAAAAAAA5g/brAVipPYTD8/s1600/2013.02.02.+072712.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-VjFHq9tfi4I/UQ0QGcfsZzI/AAAAAAAAA5g/brAVipPYTD8/s400/2013.02.02.+072712.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-7G28VTD4Kwg/UQ0UQykYxXI/AAAAAAAAA6M/6euo8IGH6-o/s1600/2013.02.02.+072802.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-7G28VTD4Kwg/UQ0UQykYxXI/AAAAAAAAA6M/6euo8IGH6-o/s400/2013.02.02.+072802.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Nekivágunk a táborhelyről kivezető szakasznak, de már jobban átlátható a terület, így egyszerűen kijövünk a betonútra. Ismét ellenőrzőpont következik, de már rutinból megy a dolog. Mivel tudjuk, hogy a ráktérítőnél kopjafaállítás volt a székely csapat jóvoltából, ezért mi is igyekszünk oda. Útközben nagyobb katonai konvojjal találkozunk, ami kicsit ijesztő, de barátsággal integetnek a rallyseknek.<br />
<br />
A ráktérítőnél már sorakoznak a Bamakos autók és készülnek a csapatképek a Facebookra, illetve emléknek. Itt áll az adományokat szállító kamion is, akinek sofőrjével beszélgetünk egy kicsit. Elmeséli, hogy az egyik visszaútja során Casablancában egy kisfiú észrevétlenül bemászott a kamionja alá, néhány deszkalécet rakott keresztbe a vasra, maga alá és úgy utazott a kamion alján kb. 36 órát, amikor egy macskát kergető kutya kibökte és ugatásával hirt adott jelenlétéről, így bukott le. A vámosok kiszedték onnan és csak egy palack víz volt az oldalához erősítve, így szeretet volna bejutni Európába. Egyre több Bamakos autó áll meg és mivel csapatképünket már elkészítettük továbbállunk, teret engedve a többieknek.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-Mv5_BPTHFsw/UQ0RAlTDk-I/AAAAAAAAA5o/0v4UKzGNo3g/s1600/2013.02.02.+100718.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://1.bp.blogspot.com/-Mv5_BPTHFsw/UQ0RAlTDk-I/AAAAAAAAA5o/0v4UKzGNo3g/s400/2013.02.02.+100718.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
A táj ismét kietlen és egyre homokosabb, de itt még fehér színű a homok. A távolban több Bamakos autó áll az út szélén. Mi lehet ott?<br />
Odaérünk és a 006 csapatnak a bal első kereke teljesen szét van szedve és a 007 Gumisemberekkel együtt, mindenki fekete a szereléstől. A difiből elfolyt az olaj, majd megégett a csapágy és ezért szétszakadt a differenciálmű, kiütötte a ház oldalát, kiszakította a féltengelyt és a kuplung is tönkrement, pedig a 3. és 5. helyen állnak. Megpróbálják megszerelni úgy, hogy kuplung nélkül be tudjanak gurulni egy szervizes helyre, ami hát nincs közel, talán Mauritániában lesz a legközelebbi. Fotózzuk, filmezzük őket és egy kis hűsítőkendővel próbálunk kedveskedni nekik, aminek sikere is van. Hála nincsenek elkeseredve, mint tudjuk tavalyról is, nem adják fel, ügyesek a fiúk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-HPfAQNRV0pM/UQ0RXvlSpvI/AAAAAAAAA5w/BTpRjR65zSc/s1600/2013.02.02.+110556.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://2.bp.blogspot.com/-HPfAQNRV0pM/UQ0RXvlSpvI/AAAAAAAAA5w/BTpRjR65zSc/s400/2013.02.02.+110556.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-nQANTAPcHMM/UQ0R_mlUKLI/AAAAAAAAA54/PesuQHO-sfo/s1600/2013.02.02.+110046.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="266" src="http://4.bp.blogspot.com/-nQANTAPcHMM/UQ0R_mlUKLI/AAAAAAAAA54/PesuQHO-sfo/s400/2013.02.02.+110046.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ilyen lett a csapágyuk</td></tr>
</tbody></table>
Utunkat folytatjuk tovább a kietlen semmibe, aminek egyhangúságát megtöri az óceánpart közelsége, mivel már egy szinten vagyunk a partszakasszal.<br />
Időnként az út mentén ragadozómadarak vannak, melyek odaérve felszállnak, keringenek egyet a levegőbe, majd vissza. Valószínűleg valami tetem lehet a környéken, az vonzotta őket egy helyre.<br />
<br />
Megérkezünk a Mauritán határ előtti, utolsó benzinkúthoz, ahol feltankolunk a még olcsó üzemanyagból, veszünk tejet, kenyeret és közben észreveszem, hogy van egy bódé a gumiszerelő mellett, ahol ki van írva: Internet. Gyorsan kapunk az alkalmon és feltöltjük anyagainkat a blogra és életjelet adunk az otthoniaknak, mindannyiunk nagy örömére.<br />
<br />
Továbbhaladva, lassan a semmiből kitűnik a határ előtti várakozós konvoj. Kezdődik a herce-hurca, beállunk a sorba, papírkitöltés, várakozás, útlevél-ellenőrzés egy bódéban, majd az autóval begurulunk a határ területére, ahol újra leellenőrzik a papírokat, majd az autót, mindenhol "kadó"-t kell osztogatni, majd beérünk a "senki földjére".<br />
<br />
Félreállunk, hogy bevárjunk egy Citroenes csapatot, akik az előző táborhelyen a szomszédaink voltak. Tavaly ezen a szakaszon Vily barátunk a Golfjával itt akadt el, ezért gondoltuk, hogy bevárjuk őket, hogy segíteni tudjunk nekik. Közben jönnek váltást ajánló helyiek. Gyanúsan sok most ezen a területen a látszólag semmittevő, várakozós fazon. Egyik szakadt külsejű, a másik meg kék leples ruhában van. Nekivágunk az aknás területnek, igaz nagyon lassan lehet haladni, mert nagyon rossz az út. A GPS-t figyelve, na meg a kitaposott nyomvonalat próbáljuk megtalálni a helyes irányt, amikor egy hosszabb homokos ösvényen kellett áthaladni, azaz csak kellett volna, mert szépen beástuk magunkat a homokba, majd mögöttünk a Citroen is. Szerencsénkre Józsi még időben kitért, így ő még mozgásképes maradt. Ahogy elakadtunk, azonnal jött a helyi erő, hogy ők majd segítenek némi pénzért cserébe. Mi előbb a saját erőinket akartuk megpróbálni mozgósítani, így Józsi elénk állt, kötél fel, majd a helyiek is lökték az autónkat, így kikeveredtünk a homokból. Adtunk nekik érte ajándékot "kadót", de hát ott van még a Citroen is. Én az autónál maradok, míg a fiúk visszasietnek segíteni nekik, de közben Józsiék autója is elakadt. Valahogyan kiszenvedi magát, de sajnos a kuplungja már nagyon füstölt, így ő már nem vállalta a mentést. Közben érkeztek sorra Bamakos autók, pl. itt a VW Bogár is, de ők fizettek maguknak felvezető autót, integetés, ováció és látjuk, hogy egy másik úton viszik őket a következő határig. Végre akad egy Bamakos autó, aki megszánja a Citroenes csapatot és kihúzza őket a jó irányba. Mi is elindulunk és a dűnék között eltűnik a Citroen, majd CB-n szólnak, hogy újra elakadtak, segítsünk. Kimegyünk a másik útra, hogy elinduljunk visszafelé őket megkeresni, közben kiderült, hogy csak maguk előtt láttak egy újabb homokágyat és attól ijedtek meg, de már látják, hogy ki lehet kerülni a másik irányba. <br />
<br />
Végre átérünk a Mauritán határ területére és itt megismételjük az útlevél-ellenőrzést, majd hosszas várakozás kezdődik. Mint kiderült nem engedik a Bamakos autókat be külön-külön, csak fegyveres kísérőautóval és konvojban, ezért várjuk a kísérő autót. Aztán hirtelen nagy kiabálás és integetnek, hogy indulás van, gyorsan-gyorsan.<br />
Elindulunk kb. 40 autó sorba-sorba, nem is feltűnő jelenség ez itt, hát álcázva nem vagyunk. Már sötétben értünk a megadott táborhelyhez, ahol középen már égett a nagy tábortűz és a Bamakos autók körbe leállva, lesátoroztak, így beállunk a következő helyre mi is. Ismét kipakolás, sátorépítés, ami a homokos széltől kicsit problémás volt, majd evés-ivás, daj-daj. A tábortűz mellett dobszóló és ének hallatszik, néhány már alkoholmámoros, laza emberke danázik és hát köztük van Pakó is. Már szól a dala: Add ide a didit... és Laci már szalad is videózni, én ágyazom tovább.<br />
<br />
Olyan hajnal 1 felé kezd elcsendesedni a tábor, a tábortűz is kialszik, már csak a Hold és a gyönyörűen csillagos ég világít.<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 390 km<br />
<br /></div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-20532325105401503532013-02-01T13:42:00.000+01:002013-02-07T19:38:44.111+01:008. nap - Táborhely a termálviz mellett...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Reggel 7-kor keltünk és kényelmesen megreggeliztünk, ami friss bagett volt egy kis vajjal, dzsemmel, kockasajttal, egy pohár frissen-csavart narancslé és kávé. A szálloda személyzete készségesen segít és érdeklődőek felénk. Este például a Google fordító segítségével próbáltak hozzánk szólni magyarul.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-jeUzHtLSkz4/UQ0Mhm4h2CI/AAAAAAAAA48/sI6zCt46wEM/s1600/2013.02.01.+085434.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://2.bp.blogspot.com/-jeUzHtLSkz4/UQ0Mhm4h2CI/AAAAAAAAA48/sI6zCt46wEM/s400/2013.02.01.+085434.jpg" width="300" /></a></div>
<br />
Ma viszonylag hosszú és egyenes, talán inkább monoton út vár ránk. Egy kis ablaktörlő szerelés, néhány wifis telefon és már indulunk is. Ahogy kimegyünk ebből az igen szegény településről meglepően sok rendőrt látunk. Mivel már Nyugat-Szaharában járunk, ezért egyre több rendőri ellenőrzésre számíthatunk. Minden városba bevezető úton (befelé is és kifelé is) kérik tőlünk azt a bizonyos fischt, amin szerepelnek adataink és az autóé, tulajdonképpen az igazolványokat pótolja. Sajnos a 051 kevés ilyet nyomtatott magának még odahaza, így hamar elfogyott nekik, ezért kénytelenek kézzel írottan gyártani ilyeneket, hogy zökkenőmentesen átengedjék őket ezeken az ellenőrzési pontokon. Meg is állunk egy útszéli benzinkútnál tankolni, valamit harapni és fischt írni.<br />
A parkolóba berobog a 121-es, feltuningolt Volkswagen Bogár is, két középkorú angol úrral, nem kis feltűnést keltve. Érdekes jelenség, ahogy a magasított Bogár, azzal a jellegzetes hangjával robog az úton.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-kGxbwWUXCjg/UQ0OcNl-5sI/AAAAAAAAA5Q/hfOaI-8UuVU/s1600/2013.02.01.+131836.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-kGxbwWUXCjg/UQ0OcNl-5sI/AAAAAAAAA5Q/hfOaI-8UuVU/s320/2013.02.01.+131836.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Az óceánpart mentén, szinte egyenes, hosszan belátható fennsíkon autózunk, melynek part felőli széle tengerbe nyúló szakadék, azaz magas fal. Sok helyen látunk vadon legelésző tevéket, melyek simán begyalogolnak az autó elé, a betonútra is, ezért vigyázni kell velük.<br />
Egy szakaszon furcsa repülő rovarokat látunk, ezért megállunk, hogy mik is ezek. Kb. 10 cm-es nagyságú sáskák rajzanak az út mentén, de az aszfalt tele van a tetemükkel, ahogy az autók elütötték őket. Próbálunk a köves, homokos talajon megtalálni egyet, de nagyon jól álcázzák magukat.<br />
<br />
Tulajdonképpen ezeken a jelenségeken kívül, egy kietlen tájon autózunk, ami nagyon unalmas, szinte már bele-bele bóbiskolunk. Ami vigasztaló, hogy estére a termálvizes táborhelyre érünk, ami tavaly már megnyerte tetszésünket.<br />
<br />
Megérkeztünk a táborhely felé vezető letérőhöz, melynek egy rövid szakasza mély homok, így a terepfokozat hiányában (amit nem kapcsoltunk be), azonnal elsüllyedünk benne. Na az unalmas napot felváltja az izgalom. Elő a lapáttal és ásunk. Közben mögöttünk sorba jönnek a többiek és az egyik lengyel csapat felajánlotta, hogy megelőz és kihúz minket, ne ássunk. Józsiék is próbálnak az útból elállni, így a forgolódásban ők is beragadnak egy kicsit a homokba, majd erőteljes kuplungszag mellett sikerül nekik kimászni a homokágyból. Ők átmennek egy másik letérőhöz, amit közben észrevettünk, talán az nem ennyire homokos. Minket könnyedén kihúznak a homokból, leakasztás és már mehetünk is tovább a táborhelyre.<br />
<br />
Ismét terepszemle, hogy hová álljunk, hol nem fúj annyira a szél, mert hát homokkal teli lesz a szánt, ahogy kiszállunk az autókból. Találunk egy kis épület melletti szimpatikus helyet, így megkezdjük a sátorépítést, asztalka, szék ki, na és pia be a szervezetbe.<br />
<br />
A 051 bal oldali ablakát nem lehet felhúzni, így beindul egy csapatmunkás szerelés, hogy újra zárható legyen. Sikerült nekik megoldani. Amire kipakoltunk és a fürdésre kerülhetett volna a sor, addigra besötétedett és persze hűlt a levegő, amit a szél tovább erősített, így a társaság javának már nem volt kedve kipróbálni a termálvizes fürdőzést (csak egy-két ember dacolt a hideggel), ami abból áll, hogy a szabad ég alatt egy kb. 10-12 cm átmérőjű csövön jön a meleg-víz, ha azt megnyitják némi fizetségért cserébe. Mi tavaly ragyogó napsütésben értünk ide, így akkor nagyon klassz volt magunkra engedni a meleg-vizet, az idén ez kimaradt, jó lesz most a babatörlős, nedves-kendős mosakodás.<br />
<br />
<br />
Szomszédaink fát is gyűjtöttek útközben, így még egy tábortűz is színesíti az estét. Beindul az esti eszmecsere, élménybeszámoló, elmélkedések az élet nagy dolgairól.<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 600 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comTarfaya, Marokkó27.93556 -12.91871000000003327.879447 -12.999391000000033 27.991673 -12.838029000000033tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-33943076191271619442013-01-31T13:06:00.003+01:002013-02-07T19:40:58.819+01:007. nap - Hideg éjszaka után...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Reggel 6:30 felé ébredezünk a dermesztő hidegtől átfagyva, vacogva, kezünk, lábunk jég, orrunk letörik a hidegtől, pedig melegítőben vagyunk a takaró alatt, Lacinak a torka is megfájdult. Kedvünk sincs felkelni a sötét reggelben, de körülöttünk halljuk, hogy már készülődnek a többiek. Valószínűleg a versenykategóriásoknak kell időben elindulni, hogy teljesíteni tudják a mai etapot. Lassan rászánjuk magunkat a felkelésre és lefagyott stílusban összeszedjük magunkat, becsomagolunk.<br />
<br />
Útra készen állva, térképteregetés az autón, hogy megnézzük a mai feladatot, aminek a végcélja Smara mellett van. Megállapítjuk, hogy ennek eléréséhez ismét egy kb. 300 km-es kitérőt kellene tennünk egy bizonytalan útszakaszon, ezért megszavazzuk, hogy inkább maradjunk a főúton, találjunk egy tusolós szállást magunknak éjszakára, na és persze internetkapcsolatot, hogy hírt tudjunk adni magunkról. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az elkövetkezendő napokban már bizonytalanabb lesz annak lehetősége, hogy internetezzünk, így nem kell azonnal izgulni az otthoniaknak, ha nem lesz friss információ fenn a blogban.<br />
Ahogy a nap felkúszik az égre a hegyek mögül, kezd melegedni az idő is és mivel már nem kell úgy rohannunk, úgy döntünk, hogy készítünk magunknak egy kávét, forró levest ezért kiszedjük az ehhez szükséges dolgainkat és megterítünk hozzá. Közben ismét pólóra kell vetkőzni a nap melegétől, kezdünk feloldódni a lefagyásból.<br />
<br />
Kényelmesen elindulunk a mai szakaszt teljesíteni. Ahogy haladunk a táj futurisztikusan el kezd változni, egyik oldalon homoksivatag, a másik oldalon dimbes-dombos, köves táj, amin apró cserjék vannak, mintha mákkal lenne megszórva. Hosszan megy az út a beláthatatlan semmibe, így van időm a blogot előre megírni az autónkba rögzített notebookon.<br />
<br />
Blogírás közben beértünk egy városba (Guelmim), ahol találtunk (Ildi vette észre) egy internetező helyet (elfüggönyözött fülkékben neteznek) és gyorsan befizetünk ide mi is. Fotókat is próbálunk feltenni még az előző naphoz is, reméljük sikerülni fog. Közben hozzánk csatlakozik a 064-es csapat is (elromlott a GPS-ük) és ők is betértek ide az internetezőbe, de ők nem a saját gépükkel próbálkoznak, így az arab billentyűvel meggyűlik a bajuk. Megvárjuk őket, majd a városból kifelé menet megtankolunk még.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-GIuAFr0MMtc/UQr5xyGWhHI/AAAAAAAAA3w/qvZneqy-nfI/s1600/2013.01.31.+121826.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-GIuAFr0MMtc/UQr5xyGWhHI/AAAAAAAAA3w/qvZneqy-nfI/s320/2013.01.31.+121826.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
A nap nagyon erősen süt, már 30 fokot mutat a hőmérő és a táj egyre kopárabb. Beérünk Tan-Tan városba, ahol szeretnénk valamit harapni, ezért keresünk egy helyiekkel teli grillezős étkezdét az út szélén. Sikerült rátalálnunk a megfelelőre, ahol csirkés-batyut meg marhahúsos batyut ettünk, sültkrumplival és teáztunk is. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-aGRQMSj7E4Y/UQr7NK4oEpI/AAAAAAAAA4A/O8oRQWz398g/s1600/2013.01.31.+151254.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-aGRQMSj7E4Y/UQr7NK4oEpI/AAAAAAAAA4A/O8oRQWz398g/s320/2013.01.31.+151254.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Utunkat folytatjuk, mely hamarosan eléri az óceánpartot El Ouatia-nál, így ott leszaladunk, hogy a már távolról is látszó, hatalmas hullámokat lássuk és egy kis tengeri levegőt szívjunk magunkba. A város egy páracsíkban úszik és csodálatos látvány, ahogy a homokos partot eléri a habos hullámsor.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-O96XTWNJiJA/UQsCOrYoc0I/AAAAAAAAA4U/tDA3IjrYWTs/s1600/2013.01.31.+162428.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-O96XTWNJiJA/UQsCOrYoc0I/AAAAAAAAA4U/tDA3IjrYWTs/s400/2013.01.31.+162428.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Amíg mi fotózgatunk, addig 051 továbbhalad, hogy majd úgyis utolérjük őket. Csörög a telefonunk, a 051-es Józsi hív, hogy a következő szakaszon vannak rendőrök, akik áttúrták az autójukat és elvettek tőlük egy üveg whiskyt, tehát mi még időben vagyunk, dugdossuk el a pálinkáinkat. Gyorsan megállunk az út szélén, hogy megmentsük az italokat, hiszen gyomortisztításra szükségünk van. Haladunk tovább és egy szép öbölbe érünk, amit a nap kedvezőtlen állása miatt, szeretnénk visszafordulva is megfotózni, ezért a domb tetején keressük a megfelelő fordulós helyet, amikor az a bizonyos ellenőrzőpont következik. Szerencsénkre voltak előttünk mások is, így ránk nem fordítottak nagy figyelmet. Bedobtam a széles mosolyt, amire azonnal viszonzást kaptunk és már intett is tovább minket. Ez szerencsés dolog, de mi lesz a le nem fotózott öböllel? Rászánjuk magunkat és megfordulunk, hiszen az már többször beigazolódott, hogy amit a fotózásból kihagyunk, mert rohanunk, azt utólag mindig nagyon sajnáljuk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-0trOHneoVyM/UQsI1Ecr75I/AAAAAAAAA4o/fZMtpWQY3OY/s1600/2013.01.31.+171400.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://4.bp.blogspot.com/-0trOHneoVyM/UQsI1Ecr75I/AAAAAAAAA4o/fZMtpWQY3OY/s400/2013.01.31.+171400.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Tehát vissza, széles mosoly, hogy csak fotózni megyünk, mert csodálatos a táj. Fotózás, majd újra a rendőrök felé, de figyelünk arra, hogy ne érjünk oda egyedül, legyenek velünk mások is. Már integet nekünk a rendőr, hogy mehetünk.<br />
<br />
Sötétedésre érjük el a kiszemelt város Tarfaya peremét, ahol már várnak ránk a 051-esek. Lassan begurulunk a városba, ami látszólag szegényes, már-már feladjuk a szálláskeresést, amikor egy Hotel épületet látunk, ahová a fiúk beszaladnak megnézni. Meglepően elegáns belül és a szobák is rendben vannak (még meleg-víz is van), tehát maradunk. Az autóinkkal felállunk a szálloda elé, ahol egy éjszakai őr fog figyelni rájuk. Még wifi is van az étterembe, ahol a frissítő tusolás után, még egy kellemeset is tudunk vacsorázni (grillezett, helyi tonhalat).<br />
Kellemesen megtelünk, majd lepihenünk.</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comGuelmim, Marokkó28.979679 -10.06151999999997328.924121500000002 -10.142200999999973 29.0352365 -9.9808389999999729tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-90215827615154584462013-01-30T13:02:00.000+01:002013-02-07T19:42:02.927+01:006. nap - Kősivatagból a berber faluig...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Reggel korán keltünk, mert ma terepezős útszakaszok is várnak ránk. Lementünk reggelizni, majd kicuccolás a kocsihoz, amikor látjuk, hogy útitársaink autója a 051 már nincs a parkolóban. Talán megunták a társaságunkat..., de pillanatokon belül berobogtak, mert tankolni és váltani mentek csak el. Egyeztetünk, majd nekivágunk egy frissen aszfaltozott útszakasznak Tata felé.<br />
<br />
Ragyogó napsütés, az út kitűnő, boldogság, de közben a GPS jel távolodik a jó útiránytól, így lassacskán kiderül, hogy sajnos nem ez a mi utunk, ezért letérünk egy kisebb földútra, hogy átmenjünk a nekünk jó útra. A távolban porfelhők, ott is Bamakosok igyekeznek áttérni a másik útra. A térkép szerinti utat végre elérjük, de kiderül, hogy egy köves, terepezős útszakaszon kell haladnunk, tele vízmosásos árkokkal (persze víz már sehol), bukkanókkal. Ahogy haladunk a köveket csak úgy veri föl a kocsi aljára a kerék, szörnyű hangja van.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-aOug87brHAw/UQr61WyHAPI/AAAAAAAAA34/UJzff0X-3Hk/s1600/2013.01.30.+123928.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-aOug87brHAw/UQr61WyHAPI/AAAAAAAAA34/UJzff0X-3Hk/s400/2013.01.30.+123928.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
A kősivatagban sorra kerülnek elő a Bamakos autók innen-onnan. A sorozatos bukkanok meggyötrik az autókat, az egyiknél olyan mély és olyan sűrű volt a bukkanósor, hogy a mi hosszú és ismét túlsúlyos autónk szinte fennakad rajta. Újra nekivágunk, most kicsit oldalról, de sajnos a hátsó lökhárítónk betört, mivel leért a bukkanó köveihez, de átjöttünk rajta.<br />
A 051 magasabb építésű és rövid, 3 ajtós autó (Opel Frontera), ezért könnyebben vették az akadályt. Kezdjük élvezni a terepezést, ahol belefér egy kis száguldozás, akkor kipróbáljuk autóinkat.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-y4dAQp04NjY/UQphTKf8dqI/AAAAAAAAA2A/SViD0FLCQls/s1600/2013.01.30.+120714.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-y4dAQp04NjY/UQphTKf8dqI/AAAAAAAAA2A/SViD0FLCQls/s320/2013.01.30.+120714.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Útközben összefutunk a 052-es csapattal is, akikkel legutóbb még Magyarországon, az autópálya szélén sütiztünk együtt. Nagy ováció, majd egy szakaszon együtt haladunk tovább.<br />
Ők egy jobb kormányos Mercivel jöttek, aminek az első lökhárítója, rendszámmal együtt a rázkódós útszakaszon leesett, a csavarok elengedtek. Ez még csak esztétikai hiba, amit könnyen meg tudnak oldani egy helyi szervizben, így haladunk tovább.<br />
<br />
Kb. 100 km-t kellett a köves utakon autóznunk, aminek a végén már felüdülés volt a betonútra érés. Végre Foum-Zguidnál kiértünk, ezért szusszanásként megálltunk egy településen tankolni, harapni valamit, majd egy következőnél meg kávézni. Egy tipikus, autentikus helyre mentünk, kopottas műanyag székekkel, asztalokkal, de a kávé finom volt.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-mQ1dG15xkJQ/UQpf7CBX-4I/AAAAAAAAA1o/VTuZBzC_swg/s1600/2013.01.30.+152650.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-mQ1dG15xkJQ/UQpf7CBX-4I/AAAAAAAAA1o/VTuZBzC_swg/s320/2013.01.30.+152650.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Vissza az autókhoz, indulnánk, de a 051 ínmobilízere rosszalkodik, nem indul el. A fiúk már ismerik a hibát, így tudják, hogy egy kicsit várni kell és újra indítózhatnak. Várunk, majd próba megint, várakozás, majd jó ómenként felnyitják a motorháztetőt, nézegetik, lecsapják, majd végre beindult az autó, így haladunk tovább.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-5xXMzxBCBC4/UQpgLj-ubNI/AAAAAAAAA1w/3ria8vK_Y0w/s1600/2013.01.30.+154050.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-5xXMzxBCBC4/UQpgLj-ubNI/AAAAAAAAA1w/3ria8vK_Y0w/s320/2013.01.30.+154050.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Mivel az első, terepezős szakaszra elment a délelőttünk és még autóznunk kell sokat a betonon, így sajnos már nem merjük bevállalni, hogy kitérjünk plusz 200 km-t a festett sziklák miatt, így az kimarad.<br />
<br />
Viszont megszavaztuk, hogy útba ejthető egy kisebb kitérővel egy eldugott berber falu, Agouliz így azt megnézzük. Letérünk a betonútról a megadott koordinátánál és meglepetésünkre egy most készülő, széles és ledöngölt, egyenlőre földúton jutottunk el hozzájuk. A falu férfi emberei barátsággal fogadtak, na és persze ott nyüzsögtek a gyerekek is, de fegyelmezettek voltak.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-cBHGvPHpArA/UQpge57_QzI/AAAAAAAAA14/WZT9zsGv-l4/s1600/2013.01.30.+173848.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-cBHGvPHpArA/UQpge57_QzI/AAAAAAAAA14/WZT9zsGv-l4/s400/2013.01.30.+173848.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Előszedtük az ajándékainkat, mi például Reni lányunk kinőtt és megunt ruháit, nyári cipőit hoztuk, valamint tollakat, füzeteket, no és az elmaradhatatlan cukorkákat. Barátsággal megköszönik és invitálnak bennünket egy teára, de mi előbb szeretnénk eljutni a falu nevezetességéhez, amit ajánlottak nekünk, ezért egy kísérő kisfiút kapunk, aki elvezet minket a helyiek szerint kb. 10 perces sétával megközelíthető vízeséshez. Autóinkat bezárjuk és megígérjük, hogy a séta után bemegyünk teázni hozzájuk és elindulunk. Átmegyünk a falun, ahol mindenki kedvesen köszön, majd egy hosszú kővályú mellett sétálunk tovább, amiben csordogál a víz. Gondoltuk, hogy ebből nagy erejű vízesés nem lehet. Sétálunk már vagy 10 perce a sziklák között, néhol pálmafákkal dúsított, egykor folyómeder mellett, de a kisfiú még mindig mutogat a hegy felé, hogy tovább. Közben szemből érkeznek Bamakosok, sok-sok helyi lányka kíséretében, ők már látták a vízesést és mondják, hogy nincs közel, de érdemes megnézni. A helyi lánykák remekül beszélnek angolul és máris nevünk iránt érdeklődnek, nevetgélnek, látszólag nagyon boldogok. Kedveskedés, majd folytatjuk sétánkat tovább a kővályú szélén imbolyogva.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-3ro1TqBCpKU/UQpm07JU7TI/AAAAAAAAA2k/roU-9EcBM04/s1600/2013.01.30.+200838.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-3ro1TqBCpKU/UQpm07JU7TI/AAAAAAAAA2k/roU-9EcBM04/s320/2013.01.30.+200838.JPG" width="213" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-FGo9ru5VGvc/UQpobXQI_7I/AAAAAAAAA24/CC90EqAMHyo/s1600/2013.01.30.+202356.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="http://2.bp.blogspot.com/-FGo9ru5VGvc/UQpobXQI_7I/AAAAAAAAA24/CC90EqAMHyo/s320/2013.01.30.+202356.JPG" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
Végre elénk tárul az a bizonyos vízesés, ahol kristálytiszta tavacskába csordogál bele egy kb. 1,5 méter magasból a víz, egy barlangszerű résben. A hely fontosságát átissza a hűs levegő, ami a mélyedésből árad, ez itt az itt élőknek egy nagy kincs. Kicsit megpihenünk, fotózgatunk, majd indulunk vissza a faluba, hogy teázzunk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-XLcCKD7Lppw/UQppGr5xStI/AAAAAAAAA3I/eSLvkvy52x8/s1600/2013.01.30.+201752.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://3.bp.blogspot.com/-XLcCKD7Lppw/UQppGr5xStI/AAAAAAAAA3I/eSLvkvy52x8/s400/2013.01.30.+201752.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Már várnak minket a férfiak, de közben egyre több gyerek kerül elő a faluból, akik kedvesen kéregetnek bon-bont, tollat stb. Beinvitálnak bennünket egy szőnyegezett, körbe puffozott, párnás helyiségbe, aminek a közepén van egy kis asztalka. Cipőinket levesszük, ahogy a helyiektől is látjuk, majd leülünk és már tálcán hozzák is a teát. Látványos, ahogy kitöltögetik, mert igen magasról találnak bele a kis csészékbe. Mivel Józsi jól beszél franciául, így eszmecsere alakul ki. Megtudtuk, hogy a falu vezetője a fővárosból, Rabatból jött ide, mert vágyott a nyugalomra, valamint a falu önfenntartó, állatokat tartanak (kecske és baromfi) a tehenek pedig fenn vannak a hegyekbe. A vizet a vályúból ejtős módszerrel, csöveken bevezették a házakba. A gyerekek az iskolába angolul is tanulnak. Szó esett még az ország vezetőjéről Mohamedánról, akiről utcákat és tereket neveznek el még életében és hatalmas fotókon láthatjuk portréját a nagyobb városokban.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-N7mdEWv5GtU/UQpnVK5Gy1I/AAAAAAAAA2s/4IBB1TPrJo0/s1600/2013.01.30.+211958.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="267" src="http://2.bp.blogspot.com/-N7mdEWv5GtU/UQpnVK5Gy1I/AAAAAAAAA2s/4IBB1TPrJo0/s400/2013.01.30.+211958.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-_CFlhLsP8Tc/UQrP7po_QUI/AAAAAAAAA3c/ILVOXo55xqQ/s1600/2013.01.30.+211812.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-_CFlhLsP8Tc/UQrP7po_QUI/AAAAAAAAA3c/ILVOXo55xqQ/s320/2013.01.30.+211812.jpg" width="213" /></a></div>
<br />
Közben alkonyodik, így megköszönjük barátságos vendéglátásukat és elindulunk az autóinkhoz, ahol már nagyon vártak ránk a gyerekek. Persze adtunk nekik bob-bont, foszforeszkáló karperecet, a kísérő fiúnknak baseballsapkát, vastag füzetet, majd a gyerekek viszonzásként adtak nekünk két palack vizet az útra, ami számukra bizonyosan nagy kincs, így ez igen megható volt tőlük. Integetés, mosolygás és az egyik kislány még puszit is adott nekem (Ildi) kedvességből, amivel rabul ejtett, szívemben fogom őrizni.<br />
<br />
Nagyon megérte ez a kis kitérő és azt sem bánjuk, hogy sötétben kell autókáznunk a megadott bázisig, ami még kb. 150 km. Egy kemping területén van a mai szállás, ezért mielőtt befizetnénk a kapudíjat a fiúk besétálnak, hogy szétnézzenek. Megnyerőnek ítélik, így fizetünk és megyünk be területet keresni sátrainknak, de Józsiek autója ismét nem akar beindulni, így mi előre megyünk. Már rengeteg Bamakos van a kempingbe, elég zsúfolt lett, még lakóautós turisták is vannak. Rátalálunk az ideálisnak tűnő placra, így sátrat bontunk, közben Józsiéknak beindult az autójuk és egy fiatalember (Zoli) is jött velük, barátságosan segített sátraink felállításában, mert kiderült, hogy egyedül jött és várja a motoros barátját, akivel itt szeretnének találkozni. Ő Münchenből repült Marrakechbe, ott autót bérelt, hogy csatlakozzon a Bamakos társasághoz egy éjszakára, mert szeretné egy kicsit a hangulatát megismerni, hogy a jövőre tervezett indulását megalapozza vele. Előkerülnek az asztalkák, székek, na meg az italok és már hangulatos beszélgetés alakul ki a lassan hűsölő sötétségben, a csillagos ég alatt. A témában bővelkedő társaságot végül a dermesztő hideg, kb. éjjel 1 után lefekvésre kényszerített.<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 420 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comIcht, Marokkó29.047718 -8.844545499999981129.033837 -8.8647154999999813 29.061599 -8.82437549999998tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-19226399107569916742013-01-29T00:14:00.000+01:002013-02-07T19:42:45.058+01:005. nap - Zagora és a köményes pálinka...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Ma kényelmesen ébredtünk, hiszen még svédasztalos reggelink is volt a szállodában, majd egy kis internetezés is belefért. Végül 11 óra felé indultunk útnak, ami elsőként a városból kikeveredés volt. Nagy ez a Marrakech.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-KeflxDApaRU/UQhe7KTFEeI/AAAAAAAAA1Q/yv-MZtoUPpg/s1600/2013.01.29.+114934.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-KeflxDApaRU/UQhe7KTFEeI/AAAAAAAAA1Q/yv-MZtoUPpg/s400/2013.01.29.+114934.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Nekivágunk a mai feladatunknak, át kell kelnünk az Atlasz hegységen, ahol akár hóesés is lehetséges. Elhagytuk a várost és csodálatos pálmafás, virágzó mandulafás ligetek tárultak elénk, kaktuszerdővel tarkítva, vöröslő sziklás hegyek, zölddel fűszerezve és a csúcs, hogy a háttérben fényes hófelületével kimagasló Atlasz uralja a terepet. Csodálatos látvány, nem lehet betelni vele. Meg is állunk egy panorámás vendéglőnél, ahol kávézunk és legeltetjük a szemünket a tájon. Sok még az út hátra, ezért indulunk is, bár nem a távolság a sok, hanem a sok kacskaringó, emelkedő. Szemből villognak ránk ezért lassítunk és látjuk, hogy a következő kanyarban egy kisbusz van felborulva, amit éppen a helyi erő, nagy összefogásban, kézi erővel állít talpra. Egy kis zöccenés, lökhárító közben magaalá gyűrve, de sikerült nekik. Látjuk, hogy a tetőcsomagtartója, ami persze a szokásukhoz hívan égig volt rakva, az árokban hever. Lassan kikerüljük őket és továbbállunk.<br />
<br />
Felérünk a tetőre és szerencsénkre csodálatos napsütésben vagyunk, készítünk egy csúcs képet a csúcson a csapatról.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-arLp3KDtaEk/UQhdF3gOcnI/AAAAAAAAA08/e4-t2acpGrk/s1600/2013.01.29.+151812.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-arLp3KDtaEk/UQhdF3gOcnI/AAAAAAAAA08/e4-t2acpGrk/s400/2013.01.29.+151812.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Közben a berberek portékáikat kínálják, nézelődünk, elszaladok a mosdóba is, ami persze egy kis üzleten keresztül volt megközelíthető. Gondoltam majd kedveskedésből adok neki egy kis ajándékot. Jön is velem az autóhoz a beígért nyakpántért meg foszforeszkálós karperecért, majd visszainvitál, hogy adna érte nekem valamit. Visszamegyek vele, hogy szerény mütyürkét válasszak, egy kis kavicsra mutatok, de ő azonnal egy óriásra akar rábeszélni, tiltakozom, majd egy apró tételre rábólint, megköszönöm és viszem, de jön velem és tovább próbálkozik, nem adja fel. Elköszönünk és továbbállunk.<br />
<br />
A táj továbbra is szép és változatos, megérkezünk a látványosságnak mondott filmstúdióhoz, leparkolunk, de sajnos szieszta idő van, így kihagyjuk és bemegyünk Ouarzazate városba, hogy együnk valami helyit.<br />
Nagyon helyes a város és látszólag jómódúak lakhatják, rendezett sétálóutcák és egy központi tér van, amit ajánlottak nekünk, hogy ott vannak éttermek. Sikerül leparkolnunk és választunk a téren egy szimpatikus, teraszos helyet és tagint kértünk különböző variációkban. Nagyon hangulatos a tér, gyerekek kis gokartautóval keringenek a tér közepén, néhányan a padokon ülve beszélgetnek, igazán meghitt. <br />
<br />
Isteni volt a kaja is, az autónk is rendben meg van a parkolóban és teli hassal indulunk tovább. Bár már sötétedik, így a fennmaradó 150 km-t lassabban tudjuk megtenni, mivel az út szélén lévő kivilágítatlan kerékpárosok és emberek életveszélyt jelentenek saját magukra, na meg ránk is. Óvatosan kanyargunk a sötétségben, de a 6 db Hella igazi fényözönt nyom az útra.<br />
<br />
Lassan beérkezünk Zagorába, széles, többsávos út, rendezett utcakép, a körforgalomban kivilágított szökőkút, háta mögött a palota, igazán megnyerő az összhatás. Megérkezünk a megadott célba, ami egyébként a tavalyi szállásunk volt, így ismerősként üdvözöltek a helyiek. Sajnos hely már nincs itt, de garantálják, hogy szereznek nekünk másikat.<br />
<br />
Addig az erdélyi köményes-pálinkát magunkhoz vesszük és bemegyünk a szent helyre, ahol tavaly volt szerencsénk Vily barátunkkal és kedvesével, valamint a Bulangás fiúkkal egy igen kellemes és laza estét eltölteni, pálinkás hangulatban. Idei útitársaink is csatlakoznak hozzánk, így ismeretlenül is koccintva Vily, Hirsa és a jövevény egészségére, na meg a Bulangás fiúkra. Megörökítjük több variációban is és egyre lazább a hangulat.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-K9U0OWpbLV4/UQhakNp1uTI/AAAAAAAAA0s/zGwJcVIYGX0/s1600/2013.01.29.+221134.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-K9U0OWpbLV4/UQhakNp1uTI/AAAAAAAAA0s/zGwJcVIYGX0/s400/2013.01.29.+221134.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-2NHjbocZsS4/UQhbrndZiwI/AAAAAAAAA00/UaTcqomp_WI/s1600/2013.01.29.+220006.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-2NHjbocZsS4/UQhbrndZiwI/AAAAAAAAA00/UaTcqomp_WI/s400/2013.01.29.+220006.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Persze a szálláshely nyüzsög a Bamakosoktól, üdvözlünk minden kedves ismerőst, majd áthajtunk a szervizes barátunkhoz is, aki tavaly segített nekünk, hogy őt is üdvözöljük. Ismét nagy ováció és emlékeznek ránk, sorba jönnek a butikos, a kéregető fiúk, a szerelők és mindenki iszonyúan barátságos. A szervizben álló Bamakosok már ugyancsak túlitták magukat, de velük is koccintás, vidámkodás, majd indulunk a motoros fiú után, aki megmutatja a másik szállást. Kb. 3 perc autózás után, pont a szép szökőkutas, palotás tér mellett van a parkoló és szállás. A szobákat megnézzük, de sajnos az egyik csak mosdós, wc-s (nincs tus), de sebaj a 051-es Józsinak és az azóta átkeresztelt Béni helyett, Ali Babának (bárhová megyünk mindenhol a helyiek így szólítják) ez is megfelel, majd nálunk tusolnak.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-O0cbon47GYk/UQpiaTsmMFI/AAAAAAAAA2I/Qgb5yOKSTwQ/s1600/2013.01.29.+224244.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-O0cbon47GYk/UQpiaTsmMFI/AAAAAAAAA2I/Qgb5yOKSTwQ/s400/2013.01.29.+224244.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Jó a hangulat a köményes-pálinkától. Józsinak annyira tetszett a város, hogy egy videózásra szeretne visszagurulni, így a parkolót fenntartjuk neki addig, majd cserélünk (mi is csinálunk egy körbevideózást). Csomagokkal becuccolunk, majd beülünk a szálloda halljába, hogy dumcsizzunk és wifizzünk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-cSMMtUp1C_A/UQpixbbGNuI/AAAAAAAAA2Q/pxESuNxD2Zk/s1600/2013.01.30.+002444.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://4.bp.blogspot.com/-cSMMtUp1C_A/UQpixbbGNuI/AAAAAAAAA2Q/pxESuNxD2Zk/s400/2013.01.30.+002444.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Klassz volt ez a nap, szép helyeken jártunk, jókat ettünk, barátsággal fogadtak és kedves ismerősökre gondoltunk.<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 350 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comZagora, Marokkó30.3305556 -5.838055599999961530.2757401 -5.9187365999999617 30.3853711 -5.7573745999999613tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-25384031683857087732013-01-28T23:30:00.000+01:002013-02-07T19:44:24.021+01:004. nap - Átkompoltunk Afrikába...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Ma korán, sötétben ébredtünk, bár szívesen aludtunk volna még. Összepakolás, majd indulás az ablakból is jól látható kompkikötőhöz, megcélozva a 8 órás kompot.<br />
<br />
7:15-kor kikanyarodnánk a szállodától a kikötő irányába, de behajtani tilos, úgy-hogy ellenkező irányba majd körforgalomról-körforgalomra haladtunk, de sehol egy kikötőt jelző tábla, zsákutca, majd ismét visszakeveredünk a kiindulási pontunkhoz. Kicsit idegesek lettünk, hiszen egy 5 percnek tűnő távolságot kell csak legyűrni és az idő is szorít, hiszen még tankolni is akartunk. Újra nekivágunk egy másik irányba, körforgalom 1, 2, majd autópályán Malaga felé haladunk, röhej. Gyorsan le, visszafordulás, végre meg lett a tábla, haladunk a táblák szerint, majd szelektálás Ceuta erre, Tanger arra, beállunk a pulthoz, de ott nem lehet jegyet venni. Félreállás és hatalmas séta vissza a főépülethez, amit Laci tett meg már kellően felhúzva. 15 perc múlva, éppen 8 órára visszaér, de szerencsénkre a kompba még be se álltak az autók, így nem csúsztunk le róla. Zizeg az agyunk, le kéne nyugodni, majd lassan bepréselődünk a kompba.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-kQkQZXuPIDw/UQecRtxvT7I/AAAAAAAAAz8/amJD_C5D5Dw/s1600/2013.01.28.+091404.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-kQkQZXuPIDw/UQecRtxvT7I/AAAAAAAAAz8/amJD_C5D5Dw/s400/2013.01.28.+091404.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Közben összetalálkozunk a 051-es csapattal (Józsi, Béni), akik hasonlóan velünk Zagorában szeretnének csatlakozni a futamhoz. Dumcsi, fecsegés és már isszuk is a kávét a kompon. Látványosságként delfineket láttunk a komp mellett ugrálni, na ez legalább megnyugtat minket, mert most következik a határátlépés első tortúrája. A kompon a személyek beléptetését letudtuk, ami jó, de az autót külön kell. Megérkezünk Afrika partjára és érdekességként a kompról úgy kell letolatni az autóknak (már kompoztunk egy párszor, de ilyet még nem láttunk).<br />
<br />
Beterelik az autókat egymás mellé a vámra, majd semmi, próbáljuk figyelni a fejleményeket, majd kiderül, hogy egy papírt kell elkérni az ott beszélgető vámosoktól, amit ki kell tölteni 3 példányban, majd nekik visszaadni pecsételésre. Meg van az emberünk, akihez tartozik a sorunk, mosolygás, papír ide, majd kitöltve vissza, majd lázasan mutogat nekem (Ildi) egy irányba, hogy menjek a Police irodába a marokkói számommal. Nem értem, mert abba az irányba nincs semmi, majd egy francia nő is a <br />
rendőrséget keresi, így rátapadok, hogy együtt oldjuk meg a feladatot. Kiderült, hogy egy fitnesz programot kaptunk, mert egy igazán távoli főépület, emeletére kell felmásznunk, majd vissza.<br />
Közben Laciéknak meg az autóval át kellett állni egy géphez, mert a tranzit autókat beszkennerezik. Végeztünk az autó behozatalával, indulhatunk utunkra, vámos mosolyog: Bon voyage...<br />
<br />
Sity-suty az autópályán vagyunk, mely meglepően minőségi, (még váltani se tudtunk pénzt) felocsudni sincs időnk, amikor fizetős kapuhoz érünk. Hát ebben is fejlődnek, tovább az első benzinkúthoz, ahol egy kis szusszanásra és kajálásra megpihenünk. A kutasok már jönnek is, hogy szívesen váltanak pénzt, átszámoljuk, adok-veszek és már tudunk is tankolni Dirhamért. A benzinkút európai szinvonalú, tiszta, még játszótere is van, ja és már 20 fok, ragyogó napsütés.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-izn6jm6j_u0/UQecmCnkCAI/AAAAAAAAA0E/SJ2JCJ_phlA/s1600/2013.01.28.+124106.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-izn6jm6j_u0/UQecmCnkCAI/AAAAAAAAA0E/SJ2JCJ_phlA/s400/2013.01.28.+124106.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Egy kis csapatmegbeszélés után indulunk Casablanca és esti célként Marrakesh felé. Mivel autópályán haladunk, ezért Ildi vezet, hogy Laci tudjon foglalkozni a kamerával, technikával. Letérő Casablanca felé egy kis város feeling miatt. Hát a vezetési morál, az ki merre lát és akar haladni és aki bátrabb az győz. Egy hatalmas káosz, szabály vagy előzékenység nulla. Nem egyszerű feladat és még iszonyú dugó is van, a város tele van sippal integető rendőrrel és egyre lázasabban zavarják az embert, hogy haladjon, mígnem üresedik az utca és kiderűl, hogy egy nagyon fontos ember érkezik a városba (Mohamed), ezért terelnek el mindenkit.<br />
Kis utcák, tömeg, zűrzavar, végre megtaláljuk a központi részt, rápillantás, majd induljunk neki Marrakeshnek, mert elsz...tuk az időt.<br />
<br />
Lassacskán haladunk kifelé, ismét autópálya, hajrá... Megbújva több helyen is láttunk rendőröket mérni és sajnos egy bokorban lapuló lefotózott 120 helyett 130-al mentem. Leintenek a fehér-kabátos rendőrök, franciául magyarázza, hogy fizessek 300 Dirhamot büntinek. Egy kis értetlenkedés és mosoly után sem enyhül, nincs mese fizetni kell. Papírmunka, majd bosszankodva tovább. Hát ez nem a mi napunk, volt már jobb is és reméljük lesz még jobb. Álmomban se gondoltam volna, hogy pont itt fognak megbüntetni gyorshajtásért.<br />
<br />
Közben jönnek az SMS-ek a 051-től, hogy melyik szállodába menjünk, mert ők bátran befoglaltak otthonról, így az adott címet célozzuk meg. A sötétségben a domb alján nagy fényfolt, elénk tárul Marrakesh fényei. Megtaláljuk a szállást, de a fiúk még nem értek ide, így becsekkolunk addig. A szálloda aljában, egy műhelyszerű parkolóba tudunk leállni, itt egy kis pakolászás, hiszen tiszta ruhát szeretnénk felvenni. Jön a londiner fiú is segíteni és már szobán is vagyunk. Egyszerű, de itt még van meleg-víz (mert lejjebb már tudjuk, hogy nem lesz). 21 óra felé megérkeznek a 051-es fiúk is, rövid megbeszélés, előkerül az ágyasszilva, kocc és nekivágunk az esti Marrakeshnek. Taxit fogunk, bepréselődünk, majd a taxis lázasan magyarázza, hogy csak 3 embert tud elvinni, igaz 5 személyes az autó. Nem értjük, de kiszállunk, hogy fogunk egy másikat. A másik is azt magyarázza, hogy nem visz el, csak 2 taxival minket. Fogunk még egyet, ha ez itt a szabály (szabály... hát eddig a gyorshajtáson kívül, más szabályozás vagy annak betartására utalót nem nagyon tapasztaltunk itt) Például a kivilágítatlan kismotoron, bukósisak nélkül, többen is ülnek és száguldoznak akár még a járdán is.<br />
<br />
<br />
Megérkezünk a Medinához, hatalmas tömeg, a tér közepén nagy fények, fel-fel lövő kék villogás, füst, szagok, illatok. Nekivágunk, kis-táskákra, fényképezőre figyelni, bár Laci álcázva mellkasára pántolta a GoPro kameráját, így észrevétlenebbül tud videózni. Színes kavalkád, ahogy elérjük a gyümölcspultokat, majd magok, fűszerek és egy kis sátras blokkban vannak az ételkészítők. Azonnal megtámadnak, hogy invitáljanak minket vásárlásra, evésre. Vidámak, barátságosak és kitartóak. Próbálják egymást űberelni jópofasággal, egy kis lökdöséssel, majd felhívja figyelmünket a bódéjának a számára, hogy ne felejtsük el és hozzá jöjjünk vissza. Józsi már nagyon éhes (bár mis is, csak azt beszéltük, hogy a helyiekkel telit fogjuk választani, mert az a tuti), döntünk és hagyjuk magunkat beinvitálni az egyikhez. Színes a pultja, van nyársra szúrt marha, bárány, csirke, krumplifánk, zöldségek, szószok, olíva stb. Mindenki kimutogatja magának, hogy mit szeretne, majd leülünk egy inogó, eltört padra, lábai egy kábelgödör tetején, egy vékony lécen imbolyog, ha az egyikünk feláll, a másik dülöngél, mint a mérleghintán. Nyüzsögnek körülöttünk, megérkeznek a kéregető asszonyok, gyerekek. Jön a CD-t áruló furi szerkezetes fiú, akinek tákolmányozott kiskocsijára rá van erősítve egy autósrádió, amit egy akkumulátorról üzemeltet, alul egy nagy hangfal és bömbölteti a helyi zenét.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-Y3SqUl-8M40/UQeexjuUboI/AAAAAAAAA0c/rJxjk-VJ5U0/s1600/2013.01.28.+235840.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-Y3SqUl-8M40/UQeexjuUboI/AAAAAAAAA0c/rJxjk-VJ5U0/s400/2013.01.28.+235840.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Jó kis hangulata van a kavalkádnak. Közben folyamatosan hoznak kicsi tálkákban ezt-azt, Laci már a pult mögött videózik, elkészül a nyárs is.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-1q0OAT5lr98/UQed1wJISuI/AAAAAAAAA0Q/_sN4vl0DJqg/s1600/2013.01.28.+232536.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-1q0OAT5lr98/UQed1wJISuI/AAAAAAAAA0Q/_sN4vl0DJqg/s400/2013.01.28.+232536.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Eszünk, iszunk, persze szesz nincs, de engedélyükkel Laci az asztal alatt önti a hozott sörét, majd eljutunk a fizetéshez is. Józsi megy egyezkedni, hiszen ő remekül beszél franciául, folyik az alkudozás, majd jön, hogy fejenként 100 Dirham lesz, pedig szegény Béni alig evett. Vissza újabb alkura, majd a vége 380 lett összesen, na nem baj a hangulatért megérte.<br />
<br />
Elindulunk a bazáros felé, de már húzzák le a rolókat, erről lecsúsztunk, hiszen már 11 óra van. A magosok még invitálnak, hogy kóstolgassunk, az egyiknél megállunk és a portékáját végigkóstolva, veszünk is tőle.<br />
Indulunk a taxikhoz, ahol ismét nyüzsi van körülöttünk, hiszen potenciális kuncsaftok vagyunk. Egy öreg Mercis erősködik, hogy ő mindenkit elvisz egy fuvarba 80 Dirhamért (idefelé összesen 40 volt a két taxi), így alkudozunk tovább, majd enged és 50-ért hazajutottunk.<br />
A nap végi hangulat javította kedélyünket és kiderült, hogy wifi is van a szálloda halljában.<br />
<br />
Megtett kilométerek: kb. 600 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comMarrákes, Marokkó31.6333333 -831.4170258 -8.3227235 31.8496408 -7.6772765tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-19805488572884345102013-01-27T22:46:00.000+01:002013-02-07T19:45:59.373+01:003. nap - Útban Algecirasba...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Reggel ébredés, majd egy kellemes zuhany után lecuccoltunk a kocsihoz. Laci előre indult, de persze a kocsikulcsot fenn hagyta, így kiabálás lentről: Mamócska... Már rohanok is, a hallban az este utánunk érkező SIÓ gyümölcsös csapatok tartanak megbeszélést. Megszólítom őket, hogy merre gondolták az átkompolást, ők fáradtak, ezért inkább csak Almeriáig mennek, ahol este megy egy komp Melillába. Egy kis dumcsizás, majd rólunk fotó nekünk a parkolóban és már úton is vagyunk, hiszen ma kb. 1.100 km-t kell megtennünk Algeciras-ig, hogy egy esti megalvás után, a reggeli komppal átérjünk Marokkóba.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-N_P8EzYD-4g/UQWYcFP3d9I/AAAAAAAAAyw/v2VQNrgl0X4/s1600/2013.01.27.+093356.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-N_P8EzYD-4g/UQWYcFP3d9I/AAAAAAAAAyw/v2VQNrgl0X4/s320/2013.01.27.+093356.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Mivel a hosszú út alatt van időnk és nálunk van a tavalyi útitársainknak a <b>Bulanga Team</b> összes anyaga, így én vezettem, Laci meg elkezdte felolvasni az úti beszámolójukat a blogjukról. Hát dőltünk a röhögéstől, könnyesre nevettük magunkat (köszi srácok a jó hangulatot, Robi humora csúcs)<a href="http://www.bulanga.hu/" target="_blank"> www.bulanga.hu</a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-LFpJ6l5JWBQ/UQWdTivy7II/AAAAAAAAAzA/ScMFhbjvsIE/s1600/2012.01.21.+112928.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="http://4.bp.blogspot.com/-LFpJ6l5JWBQ/UQWdTivy7II/AAAAAAAAAzA/ScMFhbjvsIE/s320/2012.01.21.+112928.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Gyors megállás, mert Lacinak big dolga akadt, ezért big parkoló és big napsütésben a narancsfás, olajfák illatában gondoltunk egy big evést. Laci huss én eszem és élvezem a csodás környezetet, nyugalmat, közben begördül egy húzott-szeműekkel teli turistabusz. Hát ennyit a nyugiról. Laci kész, mosolyog és gyorsan odébb állunk a parkoló másik felére, hogy Laci is tudjon kényelmesen enni. Ott egy magyar kamionos állt, Péter, akivel egy kis dumcsi, jó tanácsok az autófeltörés miatt, majd újra a virágzó mandulafák, narancsokkal teli ligeterdők mellett rójuk a kilométereket.<br />
<br />
Ismét kameraállítás, mert letérőnk van az autópályáról, ezért gyorsan felragasztunk egy fix talpat a kocsira a <b>GoPro</b> szettből, hogy a tetőre bármikor ki tudjuk rakni a kamerát. Ismét autópálya, majd kiderül, hogy kicsit többet fogyaszt az autónk, amikor Laci rájön, hogy nem váltott 6. fokozatba (hiba), így rohamosan fogy az üzemanyag. Begurulunk egy benzinkúthoz, ahol egy taj részeg pasi dülöngél a pultnál, majd beül a kis autójába két gyerekkel, döbbenet. Ami még érdekes volt, hogy több helyen az autópályán ipszilon elágazás volt, de mind két irány felé ugyanaz a név volt kiírva, mégis más irányba haladt, na most légy okos...<br />
<br />
Végre megérkeztünk Algecirasba, ahol a komp bejárat közvetlen szomszédságában, találtunk egy szupi szállást, zárt garázzsal, tengerre néző szobával, potom 58 Euroért, wifivel. Király, kánaán! Reggel átkompolunk Marokkóba, Tanger-Medbe.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-o6uPwwNcmcA/UQWsAM7pJxI/AAAAAAAAAzQ/u7hQC-c93j4/s1600/2013.01.28.+001908.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="260" src="http://1.bp.blogspot.com/-o6uPwwNcmcA/UQWsAM7pJxI/AAAAAAAAAzQ/u7hQC-c93j4/s640/2013.01.28.+001908.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-awYiTZPiKWs/UQWsCVGNPBI/AAAAAAAAAzY/sytTEKSM_8A/s1600/2013.01.28.+003102.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="http://1.bp.blogspot.com/-awYiTZPiKWs/UQWsCVGNPBI/AAAAAAAAAzY/sytTEKSM_8A/s640/2013.01.28.+003102.JPG" width="640" /></a></div>
<br /></div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comAlgeciras, Cádiz, Spanyolország36.1329769 -5.45390900000006736.030378400000004 -5.6152705000000669 36.2355754 -5.292547500000067tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-58345093582148381972013-01-26T17:47:00.002+01:002013-02-07T19:47:27.367+01:002. nap - Cannes, Barcelona és Európa varázsa...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Nehezen ébredeztünk ebből a kényelmetlen, autóban alvásból, de próbáltunk szakaszosan újra haladni, amíg a szemünk ismét le nem ragadt, akkor újra egy kicsit megálltunk és közben lázasan kerestünk wifi csatlakozási lehetőséget, de sikertelenül.<br />
<br />
Lassan kivilágosodott a párában úszó táj, így újra a kameraállítás következett. Leértünk az olasz tengerparti szakaszhoz és előbukkantak végre a pálmafák, már a hőmérő is átment pluszba és a nap is kisütött. Az autópályán egyre több drága autó suhant el mellettünk és mi kiválasztottunk magunknak egy felvezetőautót: a tűzpiros Ferrarit. Észre se vettük és már Cannes-ba vezette utunkat, így leszaladtunk utána a tengerpartra.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-1V7XAFcXe60/UQQO1J97XkI/AAAAAAAAAxg/wER3cQklK7U/s1600/G0020929.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://4.bp.blogspot.com/-1V7XAFcXe60/UQQO1J97XkI/AAAAAAAAAxg/wER3cQklK7U/s400/G0020929.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Itt éppen zenei díjkiosztóra készültek, ezért a flancos szállodáknál tini lányok hada várakozott, hogy megpillantsa kedvenc zenészét. Mi komótosan végighaladtunk a parti úton, amikor az én drága, ébenfekete, macsó párom, László kihajolt a kocsi lenyitott ablakán és hatalmas sikoltozás, üdvrivalgás tört ki a kis csajokból. Rátaláltak! Sajnos a hirtelen jött pillanatot nem sikerült megörökítenem, de én szemtanúja voltam. Még jó, hogy nem másztak a kocsinkra. Talán a Cannes-i TV-ben is hire megy, hogy itt jártunk, mi Bp.-Bamakosok.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-CAzthYEIw-0/UQQPEoqD9DI/AAAAAAAAAxo/VHEC1O2TfU0/s1600/G0041427.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-CAzthYEIw-0/UQQPEoqD9DI/AAAAAAAAAxo/VHEC1O2TfU0/s400/G0041427.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Közben találtunk egy parkolót és wifi keresésbe kezdtünk, hogy végre hírt adjunk magunkról. Megcsapoltunk egyet és gyorsan fel is töltöttük az addigi jegyzeteinket. Ja, és persze bagettet vettünk és én ittam egy kávét is.<br />
<br />
Huss tovább, mert még 16 óra út vár ránk a kompolásig. Mivel a Genova - Tangier-Med járatot kihagytuk (túl sokáig, túl sokára és túl drágán visz), ezért lemegyünk inkább Gibraltárig. Számolgatva a menetidőt és figyelemmel a fáradtságunkra, úgy döntöttünk, hogy estére megcélozzuk Barcelonát egy ágyban alvásra és városnézésre. Talán beleférhet és még eddigi útjaink során kihagytuk Barcelonát.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-UycKjHCtswQ/UQWXJx0elOI/AAAAAAAAAyE/KVpHk4svJmk/s1600/2013.01.26.+204414.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-UycKjHCtswQ/UQWXJx0elOI/AAAAAAAAAyE/KVpHk4svJmk/s320/2013.01.26.+204414.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-VOUhzFcWfZs/UQWXKYNAtAI/AAAAAAAAAyI/HrI80VBJtzU/s1600/2013.01.26.+204604.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://1.bp.blogspot.com/-VOUhzFcWfZs/UQWXKYNAtAI/AAAAAAAAAyI/HrI80VBJtzU/s400/2013.01.26.+204604.jpg" width="300" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-bTXAONNhXq4/UQWXKr_Le7I/AAAAAAAAAyM/TZMiYCxyDLE/s1600/2013.01.26.+213842.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://3.bp.blogspot.com/-bTXAONNhXq4/UQWXKr_Le7I/AAAAAAAAAyM/TZMiYCxyDLE/s400/2013.01.26.+213842.jpg" width="300" /></a></div>
<br />
GPS navigációnk autópályákról autópályára vitt és egyszer csak a francia AVIGNON városkának utcáin találtuk magunkat. Csodás napsütés, gyönyörű várfal és a kopár fasor hangulata megkapó volt, de sétára sajnos nincs idő, így nyomtuk tovább. Közben elkezdtük összeállítani a GPS navigációt a kapott itiner szerint már az afrikai szakaszra.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-ezwlek_PtY0/UQWXVFi8kHI/AAAAAAAAAyc/hiHgKOFPof0/s1600/2013.01.26.+151842.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://3.bp.blogspot.com/-ezwlek_PtY0/UQWXVFi8kHI/AAAAAAAAAyc/hiHgKOFPof0/s400/2013.01.26.+151842.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Este 9-kor már Barcelona nevezetes építészeti csodáit próbáltuk megközelíteni, hogy legalább néhány emlékképet készítsünk róluk. Ismét kameraállítás a buszsávban, kellemes hőmérséklet, nagy város és mégse volt nagyvárosi nyüzsgés. A közterületek tele vannak különböző művészi alkotásokkal, fantáziából pattanó építészeti elemekkel. Sok időnk sajnos nincs rá, mivel még szállást is kell foglalnunk, így megkeressük az itiner által ajánlott, városszélén lévő hotelt. A parkolóban már voltak Bamakos autók, igaz meglepően kevés. Kipakolás, szobára és már koccintunk is a tavaly jól bevállt ágyas szilvapálinkával (Laci) és Becherovkával (Ildi). Persze az éhség miatt még fel kellett hozni a kocsiból egy kis kaját is (Ildi rohangál le-föl, Laci közben wifit vadászik) és sikerült beszerezni az első kicsi összezörrenést is, majd Laci táplálkozik és memóriát letölt, Ildi meg beájul a pihi-puhi ágyba.<br />
<br />
Megtett kilométer: kb. 1.230 km</div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comEurópa42.277308774237092 2.72460937540.785202774237092 0.14282237500000017 43.769414774237092 5.306396375tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-49895604814859776232013-01-25T23:30:00.000+01:002013-02-07T19:48:29.034+01:001. nap - A rajt lázában...<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Reggel korán keltünk (ami ránk nem jellemző), hogy a maradék össze- és bepakolásra legyen még időnk, mert a rajt előtt még egy akkumulátor cserére is el kell szaladni, hiszen nem szeretnénk az autót még e miatt is tologatni az úton, elég lesz a homokos elakadás, ha lesz ilyen.<br />
Ezért László a bepakolás után az autóval elindult, hogy a szerviz után hamar beálljon a rajtra, én meg a piros Skodával még beszaladtam az irodába néhány fontos ügyet elintézni, majd a fiatalokkal(munkatársaink) letettük Julinak a kisautót, extra TV-t és már suhantunk is a rajt helyszínére. Pont 14 órára értünk oda.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-DE9U7pnt3SA/UQWxvJe5ltI/AAAAAAAAAzo/VkqXpau-hkw/s1600/2013.01.25.+152858.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://1.bp.blogspot.com/-DE9U7pnt3SA/UQWxvJe5ltI/AAAAAAAAAzo/VkqXpau-hkw/s400/2013.01.25.+152858.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
Már lázban égett a parkoló és jóleső érzés volt, hogy sok barátunk kijött búcsúztatásunkra. Megérkezett Évi néni is a finom sütijével, ami idén is nagy kedvenc lesz, persze a többi Mama sütései mellett. NAGYON KÖSZÖNJÜK!<br />
<br />
László még egy gyors szervizeléssel felrögzítette a kamerákat, majd puszi, nagy ölelések és vidáman indultunk a rajtra. Pont nekünk való, vidám ritmus dübörgött a hangfalakban, amitől azonnal beindult táncoskedvünk, így nagy mosollyal, lazán vágtunk neki a hosszú útnak.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-d25YkSggTIE/UQPEFdvXpdI/AAAAAAAAAxA/CQ1GKqBs3N4/s1600/_DSC2285.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="http://4.bp.blogspot.com/-d25YkSggTIE/UQPEFdvXpdI/AAAAAAAAAxA/CQ1GKqBs3N4/s400/_DSC2285.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Az autópályára kiérve az első benzinkútnál megálltunk, hogy levegyük a kamerákat, ahol mellettünk álltak a 052-es, első futamos fiúk, akik barátságosan, süti kínálgatás mellett érdeklődtek a futamról. Gyorsan összelőttük a CB rádióinkat is, hogy tudjunk útközben is dumálni. Nagy volt az öröm, amikor viszontláthattuk egymást. Talán idén végre tényleg fogunk tudni CB-n is kommunikálni, mert tavaly ez nem jött össze.<br />
<br />
Mivel fel voltunk pörögve, úgy gondoltuk, hogy ma felváltva vezetünk és nyomjuk a gázt ameddig bírjuk. Brescia előtt (Olaszországban) álltunk meg pihenni egy parkolóban éjfél felé és hajnal 5-kor indultunk tovább.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-ixPpP6MM6cI/UQQKCzGn4AI/AAAAAAAAAxQ/kEvuiEanug4/s1600/G0020180.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-ixPpP6MM6cI/UQQKCzGn4AI/AAAAAAAAAxQ/kEvuiEanug4/s400/G0020180.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<span style="color: orange;">U.i.:</span><br />
<span style="color: orange;">Most leszaladtunk Cannes-ba, hogy megcsapoljuk valaki internetjét a feltöltéshez, de nagyon lassú, sajnos fotókat nem tudunk feltenni. Viszont itt nyüzsögnek a hírességek is, velünk együtt :)</span> </div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comCannes, Franciaország43.552847 7.017369000000030643.46076 6.8560075000000307 43.644934 7.1787305000000305tag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-64998250744565580902013-01-25T17:23:00.000+01:002013-02-07T19:48:49.683+01:00ELRAJTOLTUNK!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-Jq2LOXI8hG4/UQKxZ3PGCOI/AAAAAAAAAww/0JGUCMEG52g/s1600/gluck_1700.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="486" src="http://2.bp.blogspot.com/-Jq2LOXI8hG4/UQKxZ3PGCOI/AAAAAAAAAww/0JGUCMEG52g/s640/gluck_1700.JPG" width="640" /></a></div>
<br /></div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-16147542251739976662013-01-23T17:39:00.000+01:002013-01-25T17:41:47.606+01:00FELMATRICÁZVA<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Az elmúlt hét kicsit zsúfoltra sikerült, ezért jól be kellett osztanunk minden percünket. A matricázást is már jó elölre lebeszéltük a<a href="http://www.polisign.hu/" target="_blank"><b> POLISIGN Kft.</b></a> tulajdonosával, Bacskai Jánossal, aki már többször is érdeklődött a futam felől és aki kérésünkre azonnal vállalta az autónk felmatricázását szponzorálásként. A tavalyi designt hoztuk idé is, mert a Hortobágy a daruvonulással és az afrikai karaván kontúrja sokat mond nekünk. Mire elkészültünk már besötétedett, így egy esti hangulatú fotót tudtunk készíteni, miután kigurultunk a műhelyből. Mármint mire kitoltak minket a fiúk, mert a hosszú ajtó nyitvatartás miatt lemerült az akkumulátorunk. Na kezdődik az autó tologatás, de inkább megyünk és veszünk egy új akkumulátort a rajt előtt.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<img border="0" height="400" src="http://3.bp.blogspot.com/-hAkhtz1dWxY/UQEVcEvrnzI/AAAAAAAAAoQ/ihug_rDN07k/s400/2013.01.23.+190302.jpg" width="300" /> </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-ki3ZwesRdQo/UQERD6VImWI/AAAAAAAAAnE/3DgstWTE9t4/s1600/2013.01.23.+170947.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://3.bp.blogspot.com/-ki3ZwesRdQo/UQERD6VImWI/AAAAAAAAAnE/3DgstWTE9t4/s320/2013.01.23.+170947.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-bDBD_pAHVxQ/UQERD-x2s6I/AAAAAAAAAnI/YPkIePRuFuE/s1600/2013.01.23.+171234.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-bDBD_pAHVxQ/UQERD-x2s6I/AAAAAAAAAnI/YPkIePRuFuE/s320/2013.01.23.+171234.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-LWuo50P-WLs/UQERELKlWWI/AAAAAAAAAnM/xBhubSayVUs/s1600/2013.01.23.+170946.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-LWuo50P-WLs/UQERELKlWWI/AAAAAAAAAnM/xBhubSayVUs/s320/2013.01.23.+170946.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-lybxfvCgVrk/UQERFHfzjSI/AAAAAAAAAnc/a5_49R_1fDY/s1600/2013.01.23.+183930.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-lybxfvCgVrk/UQERFHfzjSI/AAAAAAAAAnc/a5_49R_1fDY/s320/2013.01.23.+183930.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-l8JeV4L1Ldc/UQERFev-lHI/AAAAAAAAAng/x-yTOSulFFA/s1600/2013.01.23.+183946.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-l8JeV4L1Ldc/UQERFev-lHI/AAAAAAAAAng/x-yTOSulFFA/s320/2013.01.23.+183946.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-a9fhNl0tkrg/UQERGhZ8EVI/AAAAAAAAAnw/Uh5bH23xW7Q/s1600/2013.01.23.+184752.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-a9fhNl0tkrg/UQERGhZ8EVI/AAAAAAAAAnw/Uh5bH23xW7Q/s320/2013.01.23.+184752.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-iwXD0G0M3vY/UQERIAt59BI/AAAAAAAAAn8/vXORYkLmyus/s1600/2013.01.23.+184726.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-iwXD0G0M3vY/UQERIAt59BI/AAAAAAAAAn8/vXORYkLmyus/s320/2013.01.23.+184726.jpg" width="320" /></a></div>
<br /></div>
Ildihttp://www.blogger.com/profile/16167533800366670058noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-19560593184368298572013-01-23T12:40:00.000+01:002013-01-26T12:49:55.902+01:00Hella lámpák rögzítése, bekötése<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Mivel sikerült egy házilagos kivitelű bozótrácsot potom pénzért venni, ezért az átalakításához ismét a <b>Gazsó Kreatív Műhely</b> segítségét kértük, ahol <b>Gazsó István</b> barátunk a szokásos lendületével már kalapálta, hegesztette, majd lefújta a kreatív alkotást<br />
.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-TUnwPngza50/UQEQLIjEtFI/AAAAAAAAAmE/ahr6WMHTb3U/s1600/Boz%C3%B3tr%C3%A1cs-4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://1.bp.blogspot.com/-TUnwPngza50/UQEQLIjEtFI/AAAAAAAAAmE/ahr6WMHTb3U/s400/Boz%C3%B3tr%C3%A1cs-4.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-pvbhOhZTBa0/UQEQM12XxlI/AAAAAAAAAmM/kplULw2jEZU/s1600/Boz%C3%B3tr%C3%A1cs-6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="http://2.bp.blogspot.com/-pvbhOhZTBa0/UQEQM12XxlI/AAAAAAAAAmM/kplULw2jEZU/s400/Boz%C3%B3tr%C3%A1cs-6.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
A célnak megfelelő kivitelű gallytörő monumentális hatást adott az autónak és a Hella lámpák még fent sincsenek rajta. Ezzel a látvánnyal már felfigyelhetnek ránk a rendőrök is, hiszen büntethetnek érte, így próbáltunk minél kevesebbet autókázni a városban. Persze még az elektromos beszerelésre be voltunk jelentkezve a New Duett-be, ahol a szokásos szakszerűséggel álltak a feladathoz.<br /><br />Amíg a szerelés zajlott, addig Bodó Julitól kölcsönkapott, piros kis Skodával elszaladtunk a METRO Nagykerbe, hogy az útravalókat megvegyük. Mivel fogytán az időnk és ezer dolgot kell elintézni nagy segítség volt a piros villámautó. Csekkfeladás a postán, majd gyógyszertár a malária elleni gyógyszerért, de sajnos sehol nem lehetett kapni. Végül megrendelésre sikerült beszerzi a Rózsadombon.<br /><br />Aztán még invertert is vettünk az elektromos szereléshez, hogy legyen miről tölteni a notebookot, telefonokat, tápokat az autóban. Vissza a műhelybe, ahol még a rajtszámot is gyorsan felragasztottuk, hogy igazolást kapjon ez a sok lámpa.<br /><br />A <b>Hella lámpák</b> uralma az autó felett már teljes, olyan erőteljes hatást gyakorol, hogy szinte csak annyit látni, hogy Hella lámpák érkeznek az úton. Tekintélyt parancsoló lett.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-0rlLGu3SG8o/UQEKtT-_9sI/AAAAAAAAAlc/0s0hPXgl7ZY/s1600/2013.01.22.+112342.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-0rlLGu3SG8o/UQEKtT-_9sI/AAAAAAAAAlc/0s0hPXgl7ZY/s320/2013.01.22.+112342.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-QM2AxXUctC8/UQEQE_agbrI/AAAAAAAAAls/tm_FV7PzYHc/s1600/2013.01.22.+162700.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-QM2AxXUctC8/UQEQE_agbrI/AAAAAAAAAls/tm_FV7PzYHc/s320/2013.01.22.+162700.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-QaeEMlD4_iA/UQEQHFOj_WI/AAAAAAAAAl0/1OpHvTriggc/s1600/2013.01.22.+162900.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-QaeEMlD4_iA/UQEQHFOj_WI/AAAAAAAAAl0/1OpHvTriggc/s320/2013.01.22.+162900.jpg" width="240" /> </a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-Ff_FaQTqooI/UQEQI0W2hlI/AAAAAAAAAl8/y-Lyatnh5HI/s1600/2013.01.22.+162936.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-Ff_FaQTqooI/UQEQI0W2hlI/AAAAAAAAAl8/y-Lyatnh5HI/s320/2013.01.22.+162936.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
<br /></div>
Ildihttp://www.blogger.com/profile/16167533800366670058noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-6027239379871967194.post-23813061901172040942013-01-22T12:42:00.001+01:002021-03-31T13:26:49.943+02:00Fotótechnikai felkészüléseink<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>LED lámpa a MIKROSAT jóvoltából</b><br /><br />Bár a digitális fényképezőgépek magas érzékenységen is jó minőséget nyújtanak, az élénk színek eléréséhez megfelelő világításra van szükség sötét helyszíneken és Afrikában számíthatunk az esti vaksötétségre, csillagos égre, ezért kerestünk megoldást a megvilágításra is és rátaláltunk a <a href="http://www.mikrosat.hu/" target="_blank"><b>MIKROSAT weboldalára</b></a>, ahol azonnal ki tudtak szolgálni.<br /><br />Ezt a kisméretű <b>LED lámpát</b>, videokamerán vagy digitális fényképezőgépen fogjuk használni a jobb eredmény eléréséhez. Sokkal fényesebb a hagyományos izzóknál, és egy töltéssel nagyságrendekkel hosszabb ideig használható.<br />A LED technológiának köszönhetően 50<b>.</b>000 óra élettartam vagy akár ennél több is elérhető.<br />Két féle színhőmérséklet módosító és egy sima "frost" diffúzort is tartalmaz a szett, így minden körülmények között a megfelelő eredmény érhető el.<br />- Fokozatmentes teljesítményszabályzás<br />- Háromféle akkumulátor fogadására képes:<br /> Sony NP-Series Li-ion akku (NP-FH70, NP-FM55H, NP-F550...)<br /> Panasonic CGR-D16S akku<br /> 6 * Alkaline/NiMH AA Battery<br />- Ultrahosszú élettartam<br />- Csekély súly<br />- Kompakt méret<br />- színhőmérséklet 5400K, a mellékelt színhőmérséklet-módosító szűrő segítségével 3200K<br />- Bármely középérintkezős fényképezőgépen, vagy videokamerán rögzíthető<br />- 4 Ledes indikátor az akkumulátor töltési szint ellenőrzésére<br />- nincs hőtermelése<br /><br /><b><i><br />"Bedobozolt energia... neked"</i> (nekünk) a zselés akkumulátor</b><br /><br />A LED lámpák használatához kerestünk energiaforrást és ráakadtunk a zselés akkumulátor webáruház weboldalára, ahol praktikus megoldások sora választható. Rögtön telefonáltunk, hogy milyen gyorsan tudnánk megkapni az igényeinknek is megfelelő típust és már akkor barátságos és segítőkész hozzáállással fogadták érdeklődésem, kérésem és már aznap visszaigazolták e-mailben a számunkra legjobb megoldást. Másnap már postára is adták a terméket. Ez igen, ilyen rugalmas és gyors kiszolgálással bedobozolt energiához jutni... Nagyon köszönjük<a href="http://www.zselesakkumulator.hu/" target="_blank"><b> www.zselesakkumulator.hu</b></a><br /></div>
Herbyhttp://www.blogger.com/profile/08695483306290280143noreply@blogger.com