Ars poetica

Ars poetica
Ars poetica: Érzés, ami hajt minket

2012. január 14., szombat

A technika ördöge (vagy a gumis?)

Sikeresen vettük az első feladatokat, amit a somogybabodi pályán kellett megoldanunk. Begyűjtöttük a fontos információkat és még pontot is tudtunk szerezni, így boldogan nekivágtunk az autópályának. Alig mentünk néhány kilométert, amikor defektet kaptunk. Hát nincs mit tenni nekivágtunk a kerékcserének a szeles, hideg, "sötét éjszakában". Még az elakadásjelzőt is felfújta a szél. Persze a szerszámokat se volt könnyű a full csomagtérből kivadászni, de végül sikerült. Még egy rendőrautó is megállt mögöttünk és kedvesen megvárták, segítségként, hogy végezzünk, mert így láttunk is és biztonságos is volt. Köszönés, majd haladunk tovább, erre ismét elkezdett ütni a gumi, lehajtottunk az első benzinkúthoz, hogy megnézzük, hát kicsit lapossabb a pótkerék, ezért fújni akartunk volna bele, de akkor derült ki, hogy nem zár a szelep, tehát nem lehet felfújni. Nincs mit tenni gumiszerviz kell, akik nonstop üzemelnek, interneten keresgéltünk és megtaláltuk a nagykanizsai Maraton Kft.-t, akik az első szóra segítőkészek voltak és szerencsénkre, még gumit is tudnak adni, hiszen nagykereskedésük is van. Mivel csak 16 km a műhelyük és a gumi még tartotta magát, megpróbáltunk lábon, lassan elgurulni hozzájuk, ami néhány km után, mégse sikerült, így ismét a sötét, autópálya szélén ragadtunk, de innen már csak segítséggel tudunk továbbmenni. Így megvártuk a gumist, aki elviszi az egyik felnit, hogy tegyen rá egy új gumit, majd vissza, hogy lábon beguruljunk a műhelybe. Viszont annyira sietett, hogy nem hozott magával iratokat és arra kérte Lászlót, hogy vezessen ő vissza vele a műhelybe és vissza. Így itt ülök egyedül a sötét autópálya szélén, éhesen, fáradtan és bizakodva, hogy nemsokára haladunk tovább Verona felé, hiszen befoglalt pihe-puha ágyunk lenne, ha végre odaérnénk. Ha nem érünk reggel 6 óráig a megadott célba, akkor még a pontjainkat sem tudjuk érvényesíteni. Hát még meglátjuk.

1 megjegyzés:

  1. Sajnálom! De ne aggódj! Sikerülni fog. Szóltam néhány ismerősömnek ők is szurkolnak! Hajrá! Mindent bele!

    Üdv.: Versics Dániel (a rajt elötről :) )

    VálaszTörlés